Nem kaptak fizetést a tanárok júliusban egy tiszapüspöki iskolában

Ez a falu egyetlen általános iskolája, ahol többnyire roma gyerekek tanulnak, most viszont bezárás fenyegeti, mert inkasszó került a fenntartó Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) számlájára. A Belügyminisztérium több mint egymilliárd forintot követel tőlük.

  • Tornyos Kata

146 tanuló, zömmel roma diák jár abba a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu általános iskolájába, amelynek most bizonytalanná vált a helyzete.

A Népszava riportja szerint a tanulók szinte mindannyian halmozottan hátrányos helyzetű családból érkeznek, a szüleik legfeljebb alkalmi munkákból élnek, a fiú gyerekek általában közmunkások, esetleg segédmunkások lesznek, a lányok pedig már fiatalon párt keresnek és családot alapítanak. A falubeli nem roma gyerekek máshol tanulnak, jellemzően a hat kilométerre lévő Törökszentmiklós, vagy a tíz-tizenkét kilométerrel odébb található Szolnok iskoláiba viszik őket.

Ha itt lakat kerül az iskolára, akkor az soha többet nem nyílik meg újra, hanem betagozódik majd valamelyik törökszentmiklósiba vagy szolnokiba. Úgy lesz a legkényelmesebb az államnak, de a szülőket hozza nehéz helyzetbe, hisz autó, meg pénz nélkül nem tudják majd áthordani a gyerekeket a szomszéd városba – mesélte egy férfi a Népszavának.

Az iskola egyetlen alkalmazottja sem kapott júliusban fizetést, csak ígéretet arra, hogy a Belügyminisztérium intézkedik a kifizetésről, ez viszont nagyon nehéz helyzetbe hozza a dolgozókat, hiszen van olyan család, amelynek az összes tagja az iskolában vállal munkát, ezért ők teljesen fizetés nélkül maradtak.

Az iskola további sorsáról a helyi önkormányzat sem kapott tájékoztatást sem az ORÖ-től, sem a Belügyminisztériumtól. Mivel 10 000 fő alatti településről van szó, ezért csak állami, egyházi, vagy nemzetiségi fenntartású lehet az általános iskola, így ha az önkormányzat még ha akarna sem tudna új oktatási intézményt alapítani – mondta a lapnak Bander József, a falu független polgármestere.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.