Ez a falu egyetlen általános iskolája, ahol többnyire roma gyerekek tanulnak, most viszont bezárás fenyegeti, mert inkasszó került a fenntartó Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) számlájára. A Belügyminisztérium több mint egymilliárd forintot követel tőlük.
146 tanuló, zömmel roma diák jár abba a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu általános iskolájába, amelynek most bizonytalanná vált a helyzete.
A Népszava riportja szerint a tanulók szinte mindannyian halmozottan hátrányos helyzetű családból érkeznek, a szüleik legfeljebb alkalmi munkákból élnek, a fiú gyerekek általában közmunkások, esetleg segédmunkások lesznek, a lányok pedig már fiatalon párt keresnek és családot alapítanak. A falubeli nem roma gyerekek máshol tanulnak, jellemzően a hat kilométerre lévő Törökszentmiklós, vagy a tíz-tizenkét kilométerrel odébb található Szolnok iskoláiba viszik őket.
Ha itt lakat kerül az iskolára, akkor az soha többet nem nyílik meg újra, hanem betagozódik majd valamelyik törökszentmiklósiba vagy szolnokiba. Úgy lesz a legkényelmesebb az államnak, de a szülőket hozza nehéz helyzetbe, hisz autó, meg pénz nélkül nem tudják majd áthordani a gyerekeket a szomszéd városba – mesélte egy férfi a Népszavának.
Az iskola egyetlen alkalmazottja sem kapott júliusban fizetést, csak ígéretet arra, hogy a Belügyminisztérium intézkedik a kifizetésről, ez viszont nagyon nehéz helyzetbe hozza a dolgozókat, hiszen van olyan család, amelynek az összes tagja az iskolában vállal munkát, ezért ők teljesen fizetés nélkül maradtak.
Az iskola további sorsáról a helyi önkormányzat sem kapott tájékoztatást sem az ORÖ-től, sem a Belügyminisztériumtól. Mivel 10 000 fő alatti településről van szó, ezért csak állami, egyházi, vagy nemzetiségi fenntartású lehet az általános iskola, így ha az önkormányzat még ha akarna sem tudna új oktatási intézményt alapítani – mondta a lapnak Bander József, a falu független polgármestere.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
