Nem kaptak fizetést a tanárok júliusban egy tiszapüspöki iskolában

Ez a falu egyetlen általános iskolája, ahol többnyire roma gyerekek tanulnak, most viszont bezárás fenyegeti, mert inkasszó került a fenntartó Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) számlájára. A Belügyminisztérium több mint egymilliárd forintot követel tőlük.

  • Tornyos Kata

146 tanuló, zömmel roma diák jár abba a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu általános iskolájába, amelynek most bizonytalanná vált a helyzete.

A Népszava riportja szerint a tanulók szinte mindannyian halmozottan hátrányos helyzetű családból érkeznek, a szüleik legfeljebb alkalmi munkákból élnek, a fiú gyerekek általában közmunkások, esetleg segédmunkások lesznek, a lányok pedig már fiatalon párt keresnek és családot alapítanak. A falubeli nem roma gyerekek máshol tanulnak, jellemzően a hat kilométerre lévő Törökszentmiklós, vagy a tíz-tizenkét kilométerrel odébb található Szolnok iskoláiba viszik őket.

Ha itt lakat kerül az iskolára, akkor az soha többet nem nyílik meg újra, hanem betagozódik majd valamelyik törökszentmiklósiba vagy szolnokiba. Úgy lesz a legkényelmesebb az államnak, de a szülőket hozza nehéz helyzetbe, hisz autó, meg pénz nélkül nem tudják majd áthordani a gyerekeket a szomszéd városba – mesélte egy férfi a Népszavának.

Az iskola egyetlen alkalmazottja sem kapott júliusban fizetést, csak ígéretet arra, hogy a Belügyminisztérium intézkedik a kifizetésről, ez viszont nagyon nehéz helyzetbe hozza a dolgozókat, hiszen van olyan család, amelynek az összes tagja az iskolában vállal munkát, ezért ők teljesen fizetés nélkül maradtak.

Az iskola további sorsáról a helyi önkormányzat sem kapott tájékoztatást sem az ORÖ-től, sem a Belügyminisztériumtól. Mivel 10 000 fő alatti településről van szó, ezért csak állami, egyházi, vagy nemzetiségi fenntartású lehet az általános iskola, így ha az önkormányzat még ha akarna sem tudna új oktatási intézményt alapítani – mondta a lapnak Bander József, a falu független polgármestere.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.