Volt, aki úgy indokolt: elegük lett a megaláztatásból.
„Elegük lett a megaláztatásból” – ezt mondta két pedagógus az ATV Híradójának abból a 13-ból, akik a pécsi művészeti gimnáziumban a nyári szünet kezdete óta mondtak fel. Egyikük, Spanicsek Valentina a csatornának arról beszélt: „Vannak, akik biztatnak minket és arról biztosítanak minket, hogy velünk vannak. Elismerik, amit csinálunk és van egy réteg, ahol megalázó azt felvállalni, hogy én tanár vagyok... voltam”.
Másikuk, Bosák Levente pedig úgy nyilatkozott: nagyon fog neki hiányozni az iskola közege, de egy darabig nem fog tanítani. Örökre nem hagyná el a pályát, bízik benne, hogy lesz majd egy változás és akkor visszatérhet. A Szabad Pécs úgy tudja, hogy Pécsett több iskolában hasonló felmondási hullámra készülnek az intézményvezetők.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az ügyvivője szerint nagyjából szeptemberre a pedagógusok 20 százaléka hiányozni fog az iskolákból, amit nem a kormány, hanem a diákok éreznek meg igazán. Az érzelmi nehézségeken túl elsősorban nem is a pedagógusok, hiszen, ha sokaknak nincs is még konkrét elképzelése, jellemzően rengeteg olyan készséggel rendelkeznek, amelyekkel nem nehéz állást találni.
Ma reggeli cikkünkben hosszan foglalkoztunk azzal, a státusztörvény miatt is távozó pedagógusok milyen területeken folytatnák, a nekünk nyilatkozó oktatáskutató szerint az lenne a pozitív fordulat, ha egy jól működő oktatási reform után a most felmondó pedagógusok visszatérnének és plusz munkaerőpiaci tapasztalatukkal még nyerne is az oktatási rendszer. Ám a frissen elfogadott új jogállás egyelőre nem épp ebbe az irányba mutat, a régóta lebegtetett béremelés is egyelőre nagyrészt ígéret.
(Kiemelt kép: Januárban 16 ezer hiányjelet írtak fel a Hősök tere aszfaltjára, így felhívva a figyelmet a pedagógushiányra, fotó: fotó: Fazekas István)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
