"Akkor ennyi" - érkeznek az első reakciók az elfogadott státusztörvényre

Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.

  • Székács Linda

Akkor ennyi.

Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek!

Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk...

- írta Balatoni József, vagyis Jocó bácsi a Facebookon az elsők között reagálva a státusztörvény elfogadásának hírére.

A Parlament kedd délelőtt kétharmados többséggel, 136 igen, 58 nem és 0 tartozkódó szavazattal elfogadta a közbeszédben "bosszútörvény" néven emlegetett státusztörvényt. A hírre villámgyorsan reagáltak az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és a pedagógusok is, akik az aHang petíciójánál ma reggelre már több mint ötezren jelezték, hogy felhagynak a pedagóguspályával, amennyiben elfogadják a törvényt.

Most nem szabad szomorúnak lenni, csak dühösnek

- mondta a Kossuth téren Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja az ott összegyűlt körülbelül százfős tömegnek, miközben a százkiló jéggel leírt "JÖVŐ" felirat az esőben már elolvadt mögötte.

"Totyik Tamás szerint a szavazás után nem bonthat majd pezsgőt a kormány, mert az iskolákban olyan feladatellátási problémák lesznek, amelyek megoldásába az intézményvezetők és a tankerületi vezetők is bele fognak „őrülni”. Magyarország pedig végképp nem bonthat majd pezsgőt, mert ez a státusztörvény az oktatási rendszernek csak árt. Magyarországnak pedig minőségi oktatási rendszerre lenne szüksége. Az alapvető problémákat a törvény nem fogja megoldani, a pedagóguspályát nem teszi vonzóvá, a tantervi szabályozás pedig értelemszerűen nem része a szavazásra váró törvényjavaslatnak. Mindez azt mutatja, hogy nem lesz megoldása az oktatás válságának" - írja a Pedagógusok Szakszervezete.

A törvény elfogadására, legfőképp pedig az ellenzéki pártoktól érkező 58 "nem" szavazatra a kormányon lévő párt, a Fidesz úgy reagált;

A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar Parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára.

Közben pedig sorra érkeznek a közlemények az ellenzéki pártok részéről is. A Legyen Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese, Kanász-Nagy Máté szerint 10-15 éven belül nem lesz, aki oktassa a magyar diákokat. De elítélte a törvényt az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is, a Momentum pedig azt írja;

"Szégyen! Azzal, hogy a Fidesz megszavazta a bosszútörvényt, újabb szöget vert az oktatás, a pedagógusok és a magyar fiatalok jövőjének koporsójába! Ezt úgy hívják, hogy jövőgyilkosság. Nem felejtünk!"

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.