Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
“Mutassuk meg, hogy a státusztörvény megszavazása, vagy a 7IGEN-es oktatási népszavazásunk elé gördített akadályok sem állíthatnak meg minket” - olvasható az esemény Facebook-oldalán. Július negyedikén délelőtt megszavazták az új tanári életpályamodellt (sokan bosszútörvényként hivatkoznak rá), ezért szerveztek egész napos rendezvényt a tanárok és diákok a Kossuth térre.
Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára
Reggel kilenckor kezdődött a gyülekező a Parlament előtti téren, ahol a kezdeti órákban csak pár tizen jelentek meg (később nagyjából ötvenen lehettek), ebben valószínűleg az eső is közrejátszott. A PDSZ, a PSZ, az ahang és az Egységes Diákfront munkatársai is jelen vannak egész nap, akik a 7IGEN-es népszavazásukhoz toboroznak aktivistákat. Illetve tíz körül Tordai Bence és Simkó Edit is felbukkant. A rendezvény hivatalosan este kilenckor ér véget az eseményzáróval, de azt mondták, hogy az időjárás befolyásolhatja a menetrendet, ezért érdemes figyelemmel követni a Facebookot.
Ő is fel fog mondani
“Hiányozni fognak a csillogó gyermekszemek, amikor valami érthetővé vált, vagy valami tetszett, amit csináltunk” - olvasható a téren elhelyezett idézet Zsuzsannától, aki 43 éve van a tanári pályán, de a státusztörvény megszavazása miatt ő is fel fog mondani. A pályaelhagyókról készült képgalériánkat innen érhetitek el.
"Most 100 kg jeget fogunk elhelyezni a jövő feliraton, hogy lássátok, hogy olvad el a mi jövőnk - mondta a Pedagógus Egység képviselője, majd Lengyel Tamás elszavalta Radnóti Miklós Száll a tavasz című versét, miközben szétszórták a jeget a Parlament előtt.
Népszavazás
Június végén írtunk arról, hogy elutasította a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a diákok és a tanárok májusban benyújtott hét népszavazási kérdését, de a mai sajtótájékoztatón arról számolt be az Egységes Diákfront egyik tagja, hogy 3-4 kérdést megtámadnak a Kúrián – köztük a sztrájkjogról szólót – illetve új kérdéseket is benyújtanak majd. Ahhoz, hogy sikeres legyen a népszavazás 200 ezer szavazatot kell összegyűjetni, ehhez is toboroznak ma aktivistákat.
A Pedagógus Szakszervezet két kérdését azonban jóváhagyta a Kúria:
„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
Így már el is kezdhetik az aláírásgyűjtést, illetve továbbra is várják három másik kérdés bírálatát – ezekről itt olvashattok.
"Ha meg tudjuk tartani a népszavazást, akkor ezzel kőkemeny változtatást lehet elérni" – mondta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnőke, majd a PDSZ képviselője hozzátette, hogy "hamarosan elfogadják mellettünk azt a törvényt, amelynek az lesz a következménye, hogy nem jön eu-s pénz."
Hogyan reagál a Fidesz?
Még délelőtt megszavazta az Országgyűlésben a kormánypárti többség a státusztörvényt, a Fidesz a baloldalról beszélt az MTI-nek küldött közleményében: A baloldal nem akarja, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek. A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar Parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára – írják.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
