Megbukott a kormány a "csendes többség" értékelésén

Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.

  • Székács Linda

Lesújtó osztályzatokkal értékelték a pedagógusok a kormány új életpálya-modelljét - derült ki a Szemlélek nem reprezentatív kutatásából.

A lap a kormányzat pozitív kommunikációja és a hónapok óta tiltakozó pedagógus szakszervezetek ellentétes kommunikációja miatt úgy gondolta, felméri annak a "csendes többségnek" a véleményét is, akik nem tiltakoznak az utcákon, és akik Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nagyon is elégedettek az oktatás és a pedagógusok jelenlegi helyzetével, továbbá a pedagógusok új életpálya-modelljével, a státusztörvénnyel.

Az összesen kilenc kérdésből álló nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, többek között általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, de válaszoltak a kérdésekre pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről és vidéki településekről egyaránt. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a felmérés kitöltői egy 1-től 5-ig terjedő skálán válaszoltak a következő kérdésekre:

  • Ön szerint hogyan változik a pedagógusok helyzete a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvény bevezetésével?
  • Ön szerint milyen a kormányzat aktuális kommunikációja a pedagógusokkal?
  • Ön szerint milyen a kormányzat aktuális kommunikációja a pedagógusokról?
  • Miként képviseli az Ön intézményének fenntartója az ott dolgozó pedagógusok érdekeit?
  • Ön mennyire elégedett a tervezett bérekkel, más foglalkozásokhoz kapcsolódó keresetekhez és az inflációhoz viszonyítva?
  • Ön szerint összességében hogyan változik a magyar oktatásügy helyzete a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvény bevezetésével?
  • Ön mennyire bízik a jelenlegi kormányzat pozitív oktatásügyi elkötelezettségében?
  • Ha Ön nem tervezi elhagyni a pályát, mi motiválja leginkább a döntésében?
  • Ha Ön elhagyja a pedagógus pályát, mi motiválja leginkább a döntésében?
Bár a lap úgy gondolta, a pedagógusok megkérdezésével árnyalhatja majd a kormány és a szakszervezetek kommunikációját, bevonva egy újabb hangot is a közbeszédbe, valójában nagyon is egyértelmű eredmények születtek. A megkérdezett pedagógusok ugyanis a legtöbb kérdésre elégtelen érdemjeggyel válaszoltak. A kormány pedagógusokról történő kommunikációjáról szóló kérdésre például a beérkezett válaszok átlaga mindössze 1,15, de a legjobb eredmény is csak 1,99 lett - ennyivel az intézmények fenntartóit értékelik.
Szemlélek
Azok, akik a pályaelhagyást fontolgatják leginkább az alulfizetettség (35,7%) miatt teszik azt, de sokat nyom a latba a tisztelet hiánya, a megalázottság érzése, valamint a bizonytalanság és a folyton változó szakmai környezet is. Míg akik (egyelőre) a pályán maradnának, azért teszik ezt, mert szeretik a gyerekeket (34,1%), nem tudnak elképzelni más hivatást maguknak (25,1%), vagy épp nyugdíj előtt állnak és úgy gondolják, ezt a kis időt már kibírják (17,3%).
A részletes eredményeket ide kattintva olvashatjátok.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.