Ha nyolc napon belül nem támadják meg, megkezdheti a Pedagógusok Szakszervezete az aláírásgyűjtést az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezés két kérdésében.
Öt kérdésből kettőt jóváhagyott a Kúria, elkezdheti az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz a Pedagógusok Szakszervezete - jelentette be csütörtök reggel Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV Szigorlat című műsorában, melyben az Eduline újságírója is szerepelt.
A szakszervezet akkori alelnökei, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (aki azóta elnök lett) még márciusban nyújtottak be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Irodánál az alábbi kérdésekben:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”
„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”
Az ATV reggeli műsorában a PSZ elnöke azt a bejelentést tette, hogy a heti óraszámok csökkentésével és a tanórai foglalkozások időkeretével kapcsolatos kérdésben a Kúria jóváhagyta a kezdeményezésüket, megkezdhetik a kétszázezer érvényes aláírás összegyűjtését, ami szükséges a népszavazás kitűzéséhez.
"Tarthatatlannak tartjuk, hogy heti 37 órája van egy 11. osztályosnak, és 25 órája van egy első osztályos gyereknek. Ez hihetetlen munkaterhelés, ezzel abszolút nem értünk egyet. Ha ennek a csökkentése megtörténne, akkor a pedagógusok óraszámát is még tovább lehet csökkenteni" - hangzott el a műsorban.
Ugyanakkor Totyik Tamás azt is hozzátette, hogy ez - bár a kérdések ellentmondanak a státusztörvény jelenlegi tervezetének - valószínűleg nem fogja befolyásolni a parlament döntését a július első hetében történő szavazáson, hiszen a tényleges népszavazásig eljutni hosszas folyamat, a kérdések felülbírálása pedig még akkor is évekbe telhet, ha az állampolgárok esetleg a szakszervezetek és pedagógusok számára kedvezően szavaznak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
