Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Megjelentek a 2022-es kompetenciamérés eredményei. Matematikából a 8. és 10 évfolyamon az előző évekhez hasonló eredményt értek el a diákok, 6. évfolyamon az átlageredmény jelentősen javult, szövegértésből a 8. és 10. évfolyamon romlás figyelhető meg, 6. évfolyamon pedig hasonló szinten vannak az eredmények mint egy évvel korábban - ismertette a 2022-es eredményeket Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője szerdán az MTI-vel.
Papír helyett monitor és új mérések
Ez volt az első olyan mérés, amely az elmúlt évek fokozatos átállása után már teljesen digitálisan, a Tehetségkapu online felületén zajlott, ami Dugasz János, az OH köznevelési programok főosztályának vezetője szerint az idegennyelvi feladatok esetében megkönnyíti a szaktanárok munkáját, de ennek köszönhetően a feladatok is változatosabbak, a kiértékelés gyorsabb, az előzetes eredmények miatt pedig már a mérés lezárását követő hetekben is kaphatnak visszajelzést a tanulók és az intézmények.
Mindezek ellenére a tavalyi kompetenciamérés nem zajlott zökkenőmentesen, mivel a rendszer többször is lefagyott és akadozott, ami miatt aztán több mint 3600 tizedik évfolyamos tanulónak kellett ismét megírnia a feladatlapot.
A digitális átállás mellett ugyanakkor a tavalyi évben új mérési területekkel is kiegészült a rendszer: a 6., a 8. és a 10. évfolyamon a matematika, a szövegértés, valamint az angol, illetve német nyelv mellett természettudományból is felmérték több ezer hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák tudását. Igaz, a nyelvi kompetenciamérések jóval kevesebb intézményben, jóval kevesebb gyerek részvételével zajlottak, hiszen míg a korábban már említett matematika, magyar és természettudományos feladatokat az ország körülbelül 2200-2300 iskolájában írták meg, addig német idegen nyelvből a hatodik évfolyamon csak 1133, nyolcadik évfolyamon pedig 1295 intézményben vizsgáztak a gyerekek.
Változatlan vagy gyengébb eredmények
Az eredmények változásainak vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a Covid19-járvány hatásait sem, ugyanis a 2020-ban kitört járvány miatt kétszer is hónapokra online történt az oktatás. Más nemzetek tapasztalatai és a hazai mérési eredmények is a tanulók teljesítményének romlását mutatták, melyek hosszú távon is befolyásolják az eredményeket. Bizonyára joggal feltételezzük, és a 2021-es OKM eredmények is azt mutatták, hogy rövid távon a legkisebbeket érhette leginkább tanulási veszteség a járvány miatt, amit a személyes találkozást nélkülöző, tantermen kívüli digitális munkarend már nem tudott teljes mértékben kompenzálni
- indokolják az eredmények romlását a június 28-án megjelent értékelőben.
Ebben egyébként nem csak a korcsoportok, de a nemek közti különbségekről is írnak a mérés eredményeinek fényében. Kiderült például, hogy matematikából mindhárom évfolyamon jobb átlageredményt értek el a fiúk, mint a lányok, ami egyébként nem meglepő, hiszen a korábbi évek PISA mérései is azt mutatták, hogy a fiúk valamivel jobban teljesítenek a reál tantárgyakból. Szövegértésből viszont mindhárom évfolyamon a lányok értek el jobb átlageredményt.
"A felsőbb évfolyamok felé haladva a lányok előnye növekszik, 6. évfolyamon 32 ponttal, 8. évfolyamon 38 ponttal, 10. évfolyamon 48 ponttal értek el jobb átlageredményt" - írják.
Természettudományokból ugyanakkor nem látható jelentős eltérés a PISA mérések alapján, a kompetenciát viszont jellemzően a fiúknak sikerült jobban teljesíteni, míg az angol idegen nyelvi mérés mindkét nemnek körülbelül egyformán sikerült, a német viszont jelentősen a lányok javára hajlik: 6. évfolyamon 32 pont, 8. évfolyamon pedig 47 pont különbség van a nemek között.
Az országos jelentés itt, az intézményi és az egyéni eredmények pedig itt érhetők el.
