Rendkívüli ülésen, még az őszi ülésszak előtt szavazna a kormány a pedagógusok új életpályájáról.
Rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalná a státusztörvényt július első hetén a kormány – derül ki abból a levélből, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt, és amit kedden tettek közzé a parlament oldalán.
A levél szerint a rendkívüli ülésen összesen tíz pontot tárgyalnának, többek között egy törvényjavaslatot Magyarország 2024-es központi költségvetéséről, a nemzetiségek jogairól, valamint a pedagógusok új életpálya modelljéről is.
A rendkívüli ülés megtartása a levelem mellékletében felsorolt önálló indítványok mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárása miatt szükséges. Az indítványokkal - különös tekintettel a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra - összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban
- indokolja a rendkívüli ülés szükségességét a miniszterelnök-helyettes.
A státusztörvényt tervezetét június 16-án szintén rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány, a több mint 18 órás vita azonban szinte semmilyen eredményt nem hozott azon kívül, hogy Dunai Mónika fideszes képviselő javaslatára a pedagógusok kötelező óraszámát a korábbi 22-26 óráról 24 órában maximalizálták, mellyel a szakszervezetek nem értenek egyet, mivel ők a túlórák kifizetését szerették volna elérni.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
