Rendkívüli ülésen, még az őszi ülésszak előtt szavazna a kormány a pedagógusok új életpályájáról.
Rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalná a státusztörvényt július első hetén a kormány – derül ki abból a levélből, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt, és amit kedden tettek közzé a parlament oldalán.
A levél szerint a rendkívüli ülésen összesen tíz pontot tárgyalnának, többek között egy törvényjavaslatot Magyarország 2024-es központi költségvetéséről, a nemzetiségek jogairól, valamint a pedagógusok új életpálya modelljéről is.
A rendkívüli ülés megtartása a levelem mellékletében felsorolt önálló indítványok mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárása miatt szükséges. Az indítványokkal - különös tekintettel a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra - összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban
- indokolja a rendkívüli ülés szükségességét a miniszterelnök-helyettes.
A státusztörvényt tervezetét június 16-án szintén rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány, a több mint 18 órás vita azonban szinte semmilyen eredményt nem hozott azon kívül, hogy Dunai Mónika fideszes képviselő javaslatára a pedagógusok kötelező óraszámát a korábbi 22-26 óráról 24 órában maximalizálták, mellyel a szakszervezetek nem értenek egyet, mivel ők a túlórák kifizetését szerették volna elérni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
