Pályaelhagyó: "Gyászolom a tanárságom"

Nem volt könnyű számára a váltás, de összességében nem bánta meg a döntést.

  • Tornyos Kata

Félév környékén jöttem el egy budapesti egyházi gimnáziumból, ahol sem a gyerekekkel, sem szüleikkel, sem kollégáimmal nem voltam konfliktusban, szerettem tanítani, 15 év áll a hátam mögött – írta egy anonim beküldő a Miután felmondtam, pályaelhagyók történeteivel foglalkozó oldalon.

"A rendszert elégeltem meg, a kilátástalan szélmalomharcot, a szakmai viták hiányát, az egyre értéktelenedő fizetést. De legfőképpen az bántott, hogy úgy éreztem, nem állt mellénk a társadalom, sőt, még mi, tanárok sem álltunk ki magunkért" – fogalmaz.

Nem volt könnyű a váltás, a beküldő azt írja, hogy nem kifejezetten piacképes a diplomája és negyven fölött van, mégis sikerült olyan munkát talánia, amit nagyon szeret. Ennek ellenére azt mondja, hogy gyászolja a tanárságát, de az azóta eltelt idő sem győzte meg arról, hogy rossz döntést hozott. "Sajnálom, hogy így alakult, és nehezen bírom nézni, ami azóta is folyik" – írja.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.