Nyílt levélben kérik számon Maruzsa Zoltánt a kirúgott tanárok

Palya Tamás, Törley Katalin és további kilenc, korábban polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógus az erkölccsel kapcsolatban tett fel kérdéseket a botrányba keveredett köznevelésért felelős államtitkárnak.

  • Székács Linda

Tizenegy, korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanár írt nyílt levelet a köznevelésért felelős államtitkárnak, Maruzsa Zoltánnak.

A kirúgott pedagógusok az erkölcsről kérik számon az államtitkárt azt követően, hogy a múlt hét folyamán a Klebersberg Központ és Maruzsa Zoltán levelezése véletlenül a Telexhez is eljutott. A lap korábban a honvédelem tantárgyról kérdezte a Klebersberg Központot, egészen pontosan arról, hogy hány iskolában indul majd el ennek a tárgynak az oktatása. A sajtónak címzett válasz miatt a központ a köznevelésért felelős államtitkártól kért segítséget úgy, hogy rajta felejtették a levelezésen a telexet is, így az újságírók is látták Maruzsa Zoltán válaszát, melyben az a mondat is szerepelt, hogy

Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani.

A kiszivárgott levelezést látva a korábban kirúgott tanároknak eszébe jutott, hogy az államtitkár 2022. augusztus 30-án a pedagógus szakszervezeteknek címzett levelében azt írta,

A polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz. Alkalmazása felveti azt a kérdést, milyen erkölcsi alapon állnak és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk is vonatkozó jogszabályokat.

"Milyen erkölcsi alapon áll és vezet egy államtitkárságot Ön, aki hazugságra biztatja a beosztottjait? Milyen erkölcsi alapon ítélkezik Ön a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok felett,miközben az Ön által irányított intézményekben – ezek szerint – bevett gyakorlat a hazudozás?" - kérdezik a kirúgott pedagógusok az államtitkártól.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.