Palya Tamás, Törley Katalin és további kilenc, korábban polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógus az erkölccsel kapcsolatban tett fel kérdéseket a botrányba keveredett köznevelésért felelős államtitkárnak.
Tizenegy, korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanár írt nyílt levelet a köznevelésért felelős államtitkárnak, Maruzsa Zoltánnak.
A kirúgott pedagógusok az erkölcsről kérik számon az államtitkárt azt követően, hogy a múlt hét folyamán a Klebersberg Központ és Maruzsa Zoltán levelezése véletlenül a Telexhez is eljutott. A lap korábban a honvédelem tantárgyról kérdezte a Klebersberg Központot, egészen pontosan arról, hogy hány iskolában indul majd el ennek a tárgynak az oktatása. A sajtónak címzett válasz miatt a központ a köznevelésért felelős államtitkártól kért segítséget úgy, hogy rajta felejtették a levelezésen a telexet is, így az újságírók is látták Maruzsa Zoltán válaszát, melyben az a mondat is szerepelt, hogy
Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani.
A kiszivárgott levelezést látva a korábban kirúgott tanároknak eszébe jutott, hogy az államtitkár 2022. augusztus 30-án a pedagógus szakszervezeteknek címzett levelében azt írta,
A polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz. Alkalmazása felveti azt a kérdést, milyen erkölcsi alapon állnak és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk is vonatkozó jogszabályokat.
"Milyen erkölcsi alapon áll és vezet egy államtitkárságot Ön, aki hazugságra biztatja a beosztottjait? Milyen erkölcsi alapon ítélkezik Ön a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok felett,miközben az Ön által irányított intézményekben – ezek szerint – bevett gyakorlat a hazudozás?" - kérdezik a kirúgott pedagógusok az államtitkártól.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
