Két évnyi riadalommal, karanténnal és online tanítással teletűzdelt tanév után idén végre ismét a megszokottak szerint, tömeges iskolabezárások nélkül zajlott mindkét iskolai félév. Ez azonban nem jelenti azt, hogy idén ne lettek volna egész osztályokat vagy iskolákat leterítő járványok. Sőt, bizonyos helyeken egykor kifejezetten súlyos gyermekbetegségek is felütötték a fejüket.
„A COVID-időszak felborította szinte valamennyi betegség megszokott ritmusát. A lezárások miatt elmaradtak a szokásos közösségi fertőzések, ezzel együtt a gyermekek immunrendszerének folyamatos edzése is. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ebben az évben a gyerekek fogékonyabbak voltak számos betegségre” – válaszolta az Eduline kérdésére Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Az idei tanév épp a gyerekek fogékonyabbá válása miatt rendkívül kedvező volt a különböző betegségeknek, amik közösségben, főleg kisgyerekek között egyébként is rendkívül gyorsan terjednek. A szinte már megszokott influenzajárványok mellett idén azonban más, elsőre rémisztőnek hangzó betegségek is feltűntek a színen a gyermekorvos szerint.
A tanév során számos szülő számolt be például arról, hogy az iskolákban felütötte a fejét a skarlát, de az Eduline is többször megírta, hogy újra terjedt a kéz-láb-száj betegség is,majd a tél beálltával jött a már szinte elmaradhatatlan COVID, a szokásos influenza, de a gyermekorvos szerint súlyosabb Streptococcus fertőzések is terjedtek a gyermekközösségekben, ráadásul mind sokkal több megbetegedést okozva, mint általában.
Nem csak Magyarországon ez a helyzet
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint nem csak Magyarországon terjedtek jobban és súlyosabban a különféle vírusok és bakteriális fertőzések. A téli hónapok alatt - de néhány országban még májusban is - arról számoltak be, hogy sorozatban tarolják le az iskolákat és oktatási intézményeket a különböző betegségek.
December elején a BBC például azt írta, hogy szeptember óta legalább harminc gyermek halálát okozta az Egyesült Királyságban baktérium alapú streptococcusos garatgyulladás, ami elsősorban a torkot és a mandulákat támadja, de akár a gégére is átterjedhet.
Neena Modi, a londoni Imperial College professzora akkor igyekezett azzal nyugtatni az aggódó szülőket, hogy a betegség a legtöbb esetben enyhe lefolyású és gyorsan gyógyul, a halálesetek pedig meglehetősen ritkák. A koronavírus-járvány után viszont talán nem meglepő, hogy aggódó családok árasztották el a rendelőket, amint felütötte a fejét valamilyen betegség a közösségekben.
De nem csak az európai kontinensen és annak közelében, hanem sokkal távolabbi országokban is előfordultak súlyos esetei egyébként enyhe lefolyású, már ismert betegségeknek.
Az amerikai Michigan állambeli Detroit egyik óvodáját hörgőgyulladás miatt kellett bezárni, ami súlyos esetben akár agyhártyagyulladást is okozhat, Pakisztánban pedig legalább tizennégy gyermek életét követelte egy „influenza-szerű rejtélyes betegség” mindössze két hét leforgása alatt, január 10. és 25. között.
Itthon szerencsére nem hallottunk ilyen esetekről, a skarlát azonban többször is ráijeszthetett a szülőkre a 2022/23-as tanév során.
„A skarlát tünetei kezdetben ugyanolyanok, mint egy átlagos torokgyulladásnak. Torokfájás, láz, rossz közérzet. Majd test szerte pontszerű, bőrből kissé kiemelkedő, vörös kiütések jelennek meg, amitől úgy néz ki a gyermek bőre, mintha piros színű grízben hempergett volna. Az orcák is kipirulnak, de a száj körül jellegzetesen sápadt marad a bőr.Még jellegzetesebb, ha belenézünk a gyermek szájába, ahol először lepedékes nyelvet és haragosvörös garatképleteket látunk. A garat vörössége a lágyszájpadra is ráterjed. Ezt követően, a lepedék leválik, és megláthatjuk az úgynevezett málnanyelvet, ami a nyelv kipirosodásának és az ízlelőbimbók duzzanatának a következménye”
– ismertette a betegség tüneteit a gyermekorvos, aki szerint a riadalom ellenére a skarlát könnyen gyógyítható, a panaszok pedig a megfelelő, 10 napos antibiotikum-kúrának köszönhetően már jóval hamarabb eltűnnek.
A viszonylag hosszú kezelés a gyermekorvos szerint azért szükséges, mert ennek hiányában a skarlát veszélyes "utóbetegségeket” gerjeszthet. Ez akár több szervet is érinthet, olyanokat, mint a vese vagy a szív, de okozhat tüdőgyulladást, középfülgyulladást, sőt, akár szeptikus állapotot is, ezért fertőzés esetén a 10 napos penicillin-kúrát feltétlen be kell tartani.
Nyáron is érdemes ügyelni
Bár a meleg idő beköszöntével a vírusok jellemzően jóval kevésbé fertőznek, mint az életben maradásukat segítő hűvös időben, Havasi Katalin doktornő szerint nyáron is érdemes ügyelni, hiszen a meleg idő és a vízparti kikapcsolódások is tartogatnak bizonyos veszélyeket.
Ezek leggyakrabban bélfertőzések, hasmenéssel, hányással járó betegségek, amiket egyaránt okozhatnak vírusok és baktériumok, de esetenként felüthetik a fejüket lázzal járó vírusfertőzések is, az úgynevezett “nyári influenza”, valamint a fájdalmas, apró hólyagokkal járó kéz-láb-száj betegség.
Ami viszont megnyugtató, hogy ezek mindegyike az általános higiénés szabályok betartásával megelőzhető. Az alapos kézmosással, a beteg gyerekek otthon tartásával, illetve az élelmiszerek és innivalók gondos kiválasztásával, valamint tárolásával az utazások, kirándulások alatt megelőzhetőek a megbetegedések és a nyaralás valóban gondtalan lehet.
Ha pedig már ott vagyunk, a gyerekeknek érdemes kerülni az állóvizeket, valamint a főként idősek számára kialakított gyógyvizeket annak ellenére is, hogy az uszodák vízforgatós tisztító rendszere a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint manapság már egyébként jól véd a vízben terjedő betegségek ellen.
A teljes gondtalansághoz - teszi hozzá - ugyanakkor az is kell, hogy más szülők és pihenni vágyók is ügyeljenek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy ha tüneteket észlelnek a gyermekükön, akkor még lázcsillapítóval se vigyék el a táborba vagy az uszodába, mert “kivédhetetlenül megfertőzi a többieket, és ettől a perctől már csak a gyermekek saját immunrendszerén fog múlni, hogy ki győz: a betegség vagy az egészség.”
A gyermekorvos szerint ugyanakkor a megelőzésének része az egészséges életmód, a sok mozgás, az egészséges és változatos étkezés is. A nyári táboroktól tehát - és persze mástól sem - nem érdemes az esetleges megbetegedések miatt tartani, hiszen a gyermekorvos szerint a friss levegő, a szabadtéri kirándulások és játékok során egyébként is nehezebb megfertőződni. Ha mindez megvan, mindenki számára gondtalan lehet a nyári vakáció ideje.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
