Fordulat: mégis részt vehetnek a ballagáson az eredetileg kitiltott roma diákok

A nevelőtestület elfogadta a szülők méltányossági kérelmét.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról tegnap beszámoltunk, a VIII. kerületi Losonci téri Általános Iskola igazgatója büntetésből kizárt volna a RomNet portál cikke alapján hat roma fiatalt az iskola pénteki ballagásáról. Az Indexnek a tankerülettől azt írták, az érintettek viselkedése a pedagógusok méltóságát is sértette, ám az egyik szülő sikeres jogorvoslati kérelme után a fenntartó új döntésre utasította az intézményvezetőt, az arányosság elve mentén. Akkor nem derült ki egyértelműen, ez az összes diákra vonatkozik-e, ezért megkerestük ezzel kapcsolatban az érintett fenntartót.

A Belső-Pesti Tankerületi Központ válasza alapján nem hat, hanem öt diákról van szó és végül mindegyikük ott lehet a ballagáson a többiekkel, miután a megsemmisített határozat mellett a szülők méltányossági kérelmet adtak be, amit elfogadtak. „A szülők jogorvoslati kérelmére a Tankerületi Központ, mint másodfokon eljáró hatóság, saját hatáskörben az összes (öt) érintett tanuló esetében megsemmisítette a tiltó határozatot formai és tartalmi hiányosságok miatt, és új döntés hozatalára utasította az intézmény vezetőjét. Az intézmény tájékoztatása szerint időközben a szülők méltányossági kérelmet nyújtottak be.

A tanulók sorozatosan és súlyosan megsértették az iskola házirendjét, mégis a nevelőtestület a méltányossági kérelmet elfogadta, új határozatot hozott, amelynek értelmében a tanulók részt vehetnek a ballagási ünnepségen”

– fogalmazott kérdéseinkre a tankerület. Ezek alapján tehát a korábbi cikkben szereplő tüntetés is elmarad, melyet akkor tartottak volna, ha a kizárást fenntartják.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.