Egy amerikai kutatás szerint egyértelműen romlottak a távoktatásban résztvevő diákok teszteredményei

Ahol a pandémia ellenére is jelenléti oktatás volt, ott is visszaestek a tesztek eredményei, de érezhetően kevésbé.

  • Tarnay Kristóf

Abban az időszakban, amikor a pandémiás lezárások nyomán rengeteg diák távoktatásra kényszerült, a teszteredményeik jelentősen romlottak, legalábbis egy friss amerikai kutatás alapján. Az American Economic Review: Insights lapban e hónapban publikált tanulmány az USA 11 államában vizsgálta a szabvány teszteken a 3-8.-os diákok eredményét. Arra jutottak, hogy 2019 és 2021 között matekból átlagosan 12,8, angolból pedig 6,8 százalékponttal romlottak az eredményeik, írja a Reason.com.

Ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol a járványhelyzet ellenére is végig jelenléti oktatást tartottak, az eredmények nem mutatnak ilyen jellegű romlást, ez alapján közvetlen kapcsolat lehet a rosszabb teszteredmények és a távoktatás között. Ebben az esetben ugyanis kisebbek voltak a teszteredmények visszaesései, a mateknál 13, az angolnál pedig 8 százalékponttal. De még a hibrid oktatás is 7 és 5 százalékponttal kevésbé romló eredményeket hozott a teljesen online oktatáshoz képest.

A tanulmány az eredményekből le is vonta azt a következtetést, hogy a hibrid- vagy teljesen távoktatás nem tudja ugyanúgy támogatni a diákok tanulását, mint a jelenléti, legalábbis az általános- és középiskolai szakaszban biztosan. Ez alapján szerintük esetleges jövőbeli járványügyi vagy más, az iskolák normál működését felborító esemény miatti intézkedéseknél ezt kritikus tényezőként kellene figyelembe vennie a döntéshozóknak.

A lap hozzáteszi, hogy az eredmények olyan értelemben nem megdöbbentők, hogy a legnagyobb egyesült államokbeli országos reprezentatív mérés, a NAEP tavaly közzétett adatai is jelentős visszaeséseket mutattak, amely úgy tűnt, hogy a matematikai és olvasási eredmények két évtizedes javulását tette semmissé a negyedikesek és a nyolcadikos eredményében.

A hivatalos oktatásügyi statisztikai hivatal, az NCES múlt havi jelentése szerint pedig az amerikai közoktatási intézmények adatai alapján átlagban a diákjaik 49 százaléka maradt le legalább egy tantárgyból az idei tanév kezdetén, szemben a pandémia előtti 36 százalékkal. Nem is ez az első olyan tanulmány, amely ilyen eredményekkel zárult. Korábban mi is írtunk róla, hogy egy iskolai tanév harmadával vannak lemaradva a koronavírus-járvány alatt távoktatásra kényszerülő diákok az Oxfordi Egyetem kutatása alapján.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Komka Péter)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.