Ahol a pandémia ellenére is jelenléti oktatás volt, ott is visszaestek a tesztek eredményei, de érezhetően kevésbé.
Abban az időszakban, amikor a pandémiás lezárások nyomán rengeteg diák távoktatásra kényszerült, a teszteredményeik jelentősen romlottak, legalábbis egy friss amerikai kutatás alapján. Az American Economic Review: Insights lapban e hónapban publikált tanulmány az USA 11 államában vizsgálta a szabvány teszteken a 3-8.-os diákok eredményét. Arra jutottak, hogy 2019 és 2021 között matekból átlagosan 12,8, angolból pedig 6,8 százalékponttal romlottak az eredményeik, írja a Reason.com.
Ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol a járványhelyzet ellenére is végig jelenléti oktatást tartottak, az eredmények nem mutatnak ilyen jellegű romlást, ez alapján közvetlen kapcsolat lehet a rosszabb teszteredmények és a távoktatás között. Ebben az esetben ugyanis kisebbek voltak a teszteredmények visszaesései, a mateknál 13, az angolnál pedig 8 százalékponttal. De még a hibrid oktatás is 7 és 5 százalékponttal kevésbé romló eredményeket hozott a teljesen online oktatáshoz képest.
A tanulmány az eredményekből le is vonta azt a következtetést, hogy a hibrid- vagy teljesen távoktatás nem tudja ugyanúgy támogatni a diákok tanulását, mint a jelenléti, legalábbis az általános- és középiskolai szakaszban biztosan. Ez alapján szerintük esetleges jövőbeli járványügyi vagy más, az iskolák normál működését felborító esemény miatti intézkedéseknél ezt kritikus tényezőként kellene figyelembe vennie a döntéshozóknak.
A lap hozzáteszi, hogy az eredmények olyan értelemben nem megdöbbentők, hogy a legnagyobb egyesült államokbeli országos reprezentatív mérés, a NAEP tavaly közzétett adatai is jelentős visszaeséseket mutattak, amely úgy tűnt, hogy a matematikai és olvasási eredmények két évtizedes javulását tette semmissé a negyedikesek és a nyolcadikos eredményében.
A hivatalos oktatásügyi statisztikai hivatal, az NCES múlt havi jelentése szerint pedig az amerikai közoktatási intézmények adatai alapján átlagban a diákjaik 49 százaléka maradt le legalább egy tantárgyból az idei tanév kezdetén, szemben a pandémia előtti 36 százalékkal. Nem is ez az első olyan tanulmány, amely ilyen eredményekkel zárult. Korábban mi is írtunk róla, hogy egy iskolai tanév harmadával vannak lemaradva a koronavírus-járvány alatt távoktatásra kényszerülő diákok az Oxfordi Egyetem kutatása alapján.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Komka Péter)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
