Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Ahol a pandémia ellenére is jelenléti oktatás volt, ott is visszaestek a tesztek eredményei, de érezhetően kevésbé.
Abban az időszakban, amikor a pandémiás lezárások nyomán rengeteg diák távoktatásra kényszerült, a teszteredményeik jelentősen romlottak, legalábbis egy friss amerikai kutatás alapján. Az American Economic Review: Insights lapban e hónapban publikált tanulmány az USA 11 államában vizsgálta a szabvány teszteken a 3-8.-os diákok eredményét. Arra jutottak, hogy 2019 és 2021 között matekból átlagosan 12,8, angolból pedig 6,8 százalékponttal romlottak az eredményeik, írja a Reason.com.
Ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol a járványhelyzet ellenére is végig jelenléti oktatást tartottak, az eredmények nem mutatnak ilyen jellegű romlást, ez alapján közvetlen kapcsolat lehet a rosszabb teszteredmények és a távoktatás között. Ebben az esetben ugyanis kisebbek voltak a teszteredmények visszaesései, a mateknál 13, az angolnál pedig 8 százalékponttal. De még a hibrid oktatás is 7 és 5 százalékponttal kevésbé romló eredményeket hozott a teljesen online oktatáshoz képest.
A tanulmány az eredményekből le is vonta azt a következtetést, hogy a hibrid- vagy teljesen távoktatás nem tudja ugyanúgy támogatni a diákok tanulását, mint a jelenléti, legalábbis az általános- és középiskolai szakaszban biztosan. Ez alapján szerintük esetleges jövőbeli járványügyi vagy más, az iskolák normál működését felborító esemény miatti intézkedéseknél ezt kritikus tényezőként kellene figyelembe vennie a döntéshozóknak.
A lap hozzáteszi, hogy az eredmények olyan értelemben nem megdöbbentők, hogy a legnagyobb egyesült államokbeli országos reprezentatív mérés, a NAEP tavaly közzétett adatai is jelentős visszaeséseket mutattak, amely úgy tűnt, hogy a matematikai és olvasási eredmények két évtizedes javulását tette semmissé a negyedikesek és a nyolcadikos eredményében.
A hivatalos oktatásügyi statisztikai hivatal, az NCES múlt havi jelentése szerint pedig az amerikai közoktatási intézmények adatai alapján átlagban a diákjaik 49 százaléka maradt le legalább egy tantárgyból az idei tanév kezdetén, szemben a pandémia előtti 36 százalékkal. Nem is ez az első olyan tanulmány, amely ilyen eredményekkel zárult. Korábban mi is írtunk róla, hogy egy iskolai tanév harmadával vannak lemaradva a koronavírus-járvány alatt távoktatásra kényszerülő diákok az Oxfordi Egyetem kutatása alapján.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Komka Péter)
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.