Idehaza közben, ha nem is ilyen modellben, de mintha ez már nem lenne kérdés.
Oklahomában egy 2024 őszén induló online katolikus iskola lesz az első egyházi fenntartású szerződéses iskola, írta meg a The New York Times. Az angolul charter schoolnak nevezett modell olyan magánfenntartású iskolákat takar, amelyek állami finanszírozásban részesülnek és tandíjat nem is szednek. A szabályaik és a működésük szabadabb, de tulajdonképpen az állami oktatás részei, 2020-ban a tengerentúli állami iskolák 8 százaléka volt ilyen.
A döntésnek azért van jelentősége, mert ez kinyithatja az Egyesült Államokban azt a vitát, hogy szabad-e adófizetői pénzekkel közvetlenül egyházi iskolákat támogatni.
Az internet védőszentjéről, Sevillai Szent Izidorról elnevezett intézmény egyébként egy ötszáz diákot tanító virtuális iskola lesz, ahol a tanterv részét képezi a hitoktatás is. (Hogy az interneten oktatnak, ez nem újdonság, Oklahoma két tucatnyi ilyen intézményéből több is ilyen.) A város római katolikus érseksége és a helyi egyházmegye fogja működtetni. Oklahoma állam virtuális szerződéses iskolákkal foglalkozó tanácsa majdnem háromórás egyeztetés után végül 3-2 arányban fogadta el az iskola támogatását, amely újra kinyitja azt a vitát, hogy az állam és az egyház – a tengerentúlon komolyabban vett – szétválasztása megengedi-e mindezt.
Az egyik, ezzel foglalkozó civil szervezet be is jelentette, hogy jogi útra tereli a döntést, mert szerintük ez az ott élő adófizetők és gyereküket állami iskolába járató szülők vallásszabadságának a legnyilvánvalóbb megsértése. A kérdés azonban nem ilyen egyértelmű, mert több legfelsőbb bírósági döntés alapján a szülőket a magánoktatásban támogató állami programokból, ha vannak ilyenek, nem hagyhatók ki az egyházi intézmények sem. Márpedig a döntés támogatói úgy érvelnek, hogy ebbe a kategóriába eshet a charter rendszer is. Ami azonban valahol félúton van az állami és a magániskolák között, jó eséllyel ez lesz a kulcskérdés az erről szóló jogi eljárásban is.
Főleg a republikánus törvényhozók régóta preferálják ugyanis az állami iskolák alternatíváiként az olyan utalványokat és adójóváírásokat, amelyekkel támogatják, hogy a kevésbé tehetős szülők is magániskolába járathassák a gyerekeiket – akár egyháziakba is. Ám olyan közvetlen állami támogatásra, hogy egyházi intézmény lett szerződéses iskola, mindezidáig az országban nem volt példa, ez az amerikai jobboldali politikusokat is megosztja. Közpénzek eddig is jutottak amerikai egyházi iskoláknak különböző programokon keresztül – miközben azok egyébként tandíjat is szednek –, de
az, hogy egy vallásos iskolát teljes egészében adófizetői pénzből finanszírozzanak, a tengerentúlon új.
Nem úgy, mint nálunk. Idehaza ugyanis nem hogy nem arról folyik a vita, működjenek-e közpénzből az egyházi iskolák, hanem volt olyan korábbi statisztika, amelyikből az derült ki, hogy az oda járó diákokra fejenként többet is költ az állam, amely miatt ezeknek az iskoláknak nagyobb is a mozgásterük, mint az államiaknak. Egy 2015-ös adat szerint Magyarországon 137 településen kizárólag egyházi fenntartású iskola működik, melyek száma 2010 és 2015 között több mint három és félszeresére nőtt.
(Kiemelt képünk illusztráció, azon egy oklahomai templom látható. Fotó: Patrick W. Moore, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
