Szeptemberben megszűnik a hiánypótló gödi Piarista Szakképző Iskola

Az iskolában integráltan tanulhattak az ép és a nehézségekkel küzdő tanulók, most azonban tanulóhiány miatt a bezárása mellett döntöttek.

  • Székács Linda

Az oda járóknak más iskolában kell befejezni a tanulmányaikat, új diákokat pedig már nem vesznek fel a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégiumba - tudta meg a Telex. Az iskolát fenntartó Piarista Rend szerint az intézmény szeptemberben megszűnik, mert már évek óta problémákat okoz az alacsony diákszám.

„Az évek óta csökkenő diákszám, amely az idei évben kritikusan alacsony volt, az intézmény fenntarthatóságának egyre nagyobb terhe, a ránk bízottakról való felelős gondoskodás figyelembevételével rendünk vezetősége úgy határozott, hogy a 2022/2023-as tanév az utolsó év Gödön ebben a szakképzési formában" - írják a Telexnek küldött válaszukban. A döntésről már a szülőket és a tanulókat is tájékoztatták, a diákoknak igyekeznek segíteni abban, hogy más intézményben folytassák a megkezdett munkájukat.

Az intézményt egyébként 32 évvel ezelőtt alapította a Piarista Rend Magyar Tartománya, az iskola székhelye pedig az a gödi villa, ahol egykor a Nobel-díjas magyar fizikus, Wigner Jenő töltötte a gyerekkorát. Az iskola különlegessége, hogy itt integráltan tanulhattak az ép, valamint az enyhén hallássérült, esetleg enyhe értelmi fogyatékossággal vagy pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- és magatartászavaros), beilleszkedési problémákkal küzdő diákok. A gödi intézmény honlapján azt írják, olyan szakmákat lehet(ett) itt tanulni, mint az ács, asztalos, épület- és szerkezetlakatos és karosszérialakatos, de a 2018–2019-es tanévben elindult egy olyan évfolyam is, amelyben a diákok egyéni, személyre szabott oktatási formában, csoportokban, „Orientációs Team” vezetésével haladnak a tanulmányaikban. Éppen ezért a diákok elsősorban nem Gödről, hanem a környező településekről érkeztek az intézménybe, ami hiánypótló volt a nehézségekkel küzdő diákok életében.

A lapnak nyilatkozó szülők csalódottságukat fejezték ki az iskola bezárása miatt.

Az egészben az fáj, hogy az itteni srácok legtöbbje SNI-s tanuló, és a középiskolák válogatnak, hogy hány gyerek lehet egy osztályban ilyen tanuló, vagy nem is kell nekik. Így még jobban megnehezítették a lehetőséget, hogy szakmájuk legyen, ez egy kudarc” - nyilatkozta az egyik diák édesanyja.

Egy Dunakeszin élő anyuka hozzátette; már évekkel ezelőtt eltervezte, hogy a BTM-es tanulási nehézséggel küzdő gyereke a Piarista iskolába jár majd, most azonban más lehetőség után kell nézniük, a legközelebbi hasonló intézmény pedig csak Vácon van.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.