A fiatalok militarizálását tűzte ki célul az orosz kormány. Iskolai foglalkozásokon tanítják a fegyverfogást, versekben is hirdetik az orosz felsőbbrendűséget és kötelező lesz a katonai képzés a 10. osztályosok számára.
Daniil Ken, a Tanárok Szövetsége nevű független orosz szakszervezet vezetője azt mondta, hogy a propaganda minden szintre kiterjed, az óvodától az egyetemig. „Megpróbálják az összes diákot közvetlenül bevonni a háború támogatásába” – írta meg az RTL a New York Times cikke alapján.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium folyamatosan ontja az olyan alaposan kidolgozott könyveket, amikben példákon keresztül mutatják be a katonák munkáját. Készítettek például videós oktatási segédanyagot, amelyben zenével, költészettel, tánccal és színházzal mesélik el az orosz hírszerzés történetét.
Magnyitogorszkban egy úszóversenyen a diákok fürdőnadrág helyett terepszínű egyenruhában ugrottak a medencébe, miközben egy Kalasnyikov-utánzat volt a hátukra szíjazva. Egy közép-oroszországi általános iskolában pedig a matematikaórákon egy céltáblán papírcsillagokkal jelölték, majd számolták össze a golyó ütötte lyukak eredményét.
Greg Yudin, a Princeton Egyetemen kutató orosz szociológus szerint a propaganda elsősorban a szegényebb réteget célozza meg, és végső soron arra megy ki a játék, hogy ha elérik a megfelelő kort, akkor belépjenek a hadseregbe, legyen utánpótlás. Ennek érdekében az oktatási és a védelmi minisztérium bejelentette, hogy jövőre kötelező lesz a katonai képzés a 10. osztályos diákok számára. A lányok harctéri elsősegélynyújtást tanulnak majd, míg a fiúk többek között alaki kiképzést kapnak, és a Kalasnyikov gépkarabély kezelését is elsajátítják.
Az egyetemeken ősszel a tantervekben szerepel majd egy kötelező kurzus Az orosz államiság alapjai címmel. Yudin szerint az órán Putyin orosz kivételességről alkotott világképét fogják bemutatni, valamint azt az elképzelést, hogy a nyugati dominancia ellen az elmúlt 1000 évben vívott harc még további 1000 évig folytatódni fog.
Tavaly szeptemberben elindították a Fontos beszélgetések elnevezésű programot: a kezdeményezés arról szól, hogy minden hétfőn reggel 8 órakor a tanulóknak az iskolában össze kell gyűlniük, felvonják az orosz zászlót, miközben elhangzik a nemzeti himnusz, majd egyórás foglalkozást tartanak olyan témákról, mint az orosz történelem fontos mérföldkövei.
Vannak ellenállók
Vannak tanárok, akik nem hódolnak be a hatalomnak, de őket retorzió is érte emiatt: Moszkvában egy matektanár például azt mondta a diákoknak, hogy a világ legfontosabb beszélgetése az algebráról szól, ezért ennek szentelte az órát. Egy a haza fogalmával foglalkozó napon egy biológiatanár a lazacok ívásáról tartott előadást, illetve arról a folyóról, ahol aztán felnőttek. Ezekből az eseteknek nem lett következménye, de nem volt mindenki ilyen szerencsés:
Tatyjana Cservenkol, az 1747-es Moszkvai Iskola matematikatanára tavaly ősszel Fontos beszélgetések helyett matematikát tanított egy hetedikes osztálynak. Miután híre ment, bevitték a rendőrségre kihallgatásra, majd elbocsátották. Irina Gen, aki a Moszkvától 500 kilométerre található Penzában tanított angolt egy iskolában, elítélte az orosz inváziót. Egyik diákja rögzítette Gen kritikus megjegyzéseit, amelyeket az órán tett, a felvételt átadta szüleinek, akik továbbították a rendőrségnek. A tanárnő ellen hamis információk terjesztése miatt büntetőeljárás indult, öt év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és három évre eltiltották hivatása gyakorlásától.
De nemcsak az orosz diákokat célozza ez az erős propaganda gépezet, ebben a cikkünkben olvashattok arról, hogyan "nevelik át" az elrabolt ukrán gyerekeket:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
