13 diákot raboltak el egy Ukrajna északkeleti részén található iskolából orosz katonák tavaly szeptemberben, de a háború kitörése óta már több mint 15 ezer gyermek tűnt el.
Szása és Artem egyike volt annak a 13 gyereknek, akiket tavaly szeptemberben vittek el az északkelet-ukrajnai Kupjanszkban található iskolából fegyveres orosz katonák. „Gyorsan!" felkiáltással felkényszerítették őket egy buszra, majd hetekre nyomtalanul eltűntek – olvasható a BBC-n.
Artem a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis ő visszatérhetett családjához, megengedték neki, hogy hazatelefonáljon. Hogy visszaszerezzék gyermekeiket, a szülők kénytelenek voltak több ezer mérföldön át utazni abba az országba, amely háborút üzent nekik, ugyanis a katonák orosz megszállás alatt álló területekre vitték a diákokat, akik egyébként mind sajátos nevelési igényűek. Perevalszkból eddig csak nyolc gyerek érkezett vissza, Artem pedig az utolsók között volt, akit édesanyja idén tavasszal menekített haza.
Kupjanszk fontos utánpótlási csomópontként szolgált az oroszoknak, majd szeptemberben sikeresen visszafoglalták a várost az ukránok. Ennek ellenére az ottani általános iskolában olyan egyenruhát hordanak a tanulók, amelynek jobb ujján az orosz háború Z-jele díszeleg, az orosz zászló piros, fehér és kék színével. Amikor a BBC arról kérdezte az intézmény igazgatóját, hogy a diákok miért hordják az ország megszállóinak színeit, akkor annyit válaszolt, hogy:
„És akkor mi van? Mit tehetek? Mi közöm hozzá? Senki sem kényszeríti őket."
Több gyereket raboltak már el „örökbefogadás" vagy „átnevelés" címszó alatt
Emiatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, gyermekjogi biztosa letartóztatására. Az ukrán kormány tájékoztatása szerint 16 226 gyermeket deportáltak Oroszországba, akik közül 10 513-at megtaláltak, 308 pedig visszatért – számolt be a The Guardian.
Különböző módszereket alkalmaznak a könyörtelen eljáráshoz: megölik a szülőket és elrabolják a gyereket.
Vagy egyszerűen büntetésből elragadják a gyermeket közvetlenül a családtól. Mások „szűrőtáborokon” mennek keresztül, ahol összegyűjtik, betanítják és felkészítik őket az „örökbefogadásra”.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
