Amennyiben elfogadnak egy törvénytervezetet, amely nem eltörölné, csak időben kitolná a kisebbségekre vonatkozó szigorítást Ukrajnában.
Ukrajnában a hatályban lévő, ide vonatkozó törvény előírja, hogy 2023 szeptemberétől fokozatosan álljanak át az ukrán nyelvű oktatásra azok a diákok is, akik anyanyelve valamely EU-tagállam hivatalos nyelve. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája képviselői viszont benyújtottak egy olyan törvénytervezetet, amellyel ezt a változtatást kitolnák 2024-ig.
Ám, ha ezt a törvényjavaslatot nem fogadják el, akkor ősztől a magyar tannyelvű iskolákban is az 5. osztály tantervének 20 százalékát kötelezően államnyelven kell oktatni, majd ezt az arányt fokozatosan növelni kell úgy, hogy a 9. osztályban elérje a 40 százalékot. A nemzeti kisebbségek iskoláinak 10-11-12. osztályaiban pedig a tantárgyak legalább 60 százalékát kell ukrán nyelven tanítani – olvasható a KISZó-n.
A lap korábban megkérdezett egy alkotmányjogászt, aki szerint egy még 2017-ben elfogadott oktatási törvény több ponton is korlátozza az anyanyelvi oktatás lehetőségeit. Például: a kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csak az óvodai és az iskola elemi szintjén részesülhetnek anyanyelvi oktatásban, de ott is csak az államnyelv mellett, illetve megszűnik az anyanyelvi oktatás lehetősége mind a szakközépben, mind a felsőoktatásban. Itt, amennyiben erre igény jelentkezik, megteremtik a feltételeit a kisebbség nyelvének, mint tantárgynak a tanulásához.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
