Lassan két éve törvény mondja ki, hogy az iskolák nem hívhatnak meg külső szakértőket, akik segíthetnek a gyerekeknek és fiataloknak olyan nehéz témákban tisztán látni, mint a függőségek, az internet veszélyei vagy a szexualitás.
Lassan két éve sérül a fiataloknak a biztonsághoz, a tudás megszerzéséhez és a saját életükről való döntéshez fűződő joga – írja az Amnesty International a 444.hu-n.
Miközben a 7-8 éves gyerekek jelentős része szülői kontroll nélkül használja a közösségi médiát, egy hatodik osztályos gyerek valószínűleg már látott felnőttfilmet, a 14 évesek egy része pedig túl van első szexuális élményén.
Emiatt a szexuális nevelést nem elég kamaszkorban elkezdeni és nem kizárólag a védekezésről kellene beszélgetni a gyerekekkel, hanem azt kellene megakadályozni, hogy megalázó, lelki és testi traumákat okozó helyzetekbe kerüljenek.
"Akármit csinálunk, a fiatalok szexelni fognak, de nem mindegy, hogyan. Nekünk, felnőtteknek kell segítenünk, hogy egészséges felnőttekké válhassanak." -írják
Mégis sok olyan felnőtt van, aki számára ez a téma tabunak számít, ezért saját gyermekeikkel sem szívesen beszélnek róla. Sokan csak a közoktatásban kaphatnák meg ezt a nevelést, azonban a propagandatörvény bevezetése óta az iskolák nem hívhatnak meg a témában jártas külső szakértőket, így a tanárokra, illetve az iskolákkal szerződésben álló szakemberekre (szociális munkásokra, iskolapszichológusokra) maradna ez a feladat. Nekik azonban sem elegendő idejük, gyakran megfelelő képzettségük, tudásuk, sem megfelelő kompetenciájuk nincs hozzá. Tehát rengeteg gyerek tapasztalja meg a szexualitást úgy, hogy a biztonságos párkapcsolatról, nemet mondásról, határok meghúzásáról semmilyen megalapozott tudásuk nincsen.
Az Amnesty podcastjának vendége volt Dr. F. Lassú Zsuzsa szexuálpszichológus, aki elmondta, hogy azokban az országokban, ahol ez a kora gyermekkortól kezdődő progresszív szexuális nevelés jelen van, az abortusz és a tinédzser terhességek aránya is sokkal alacsonyabb.
A propagandatörvény szerint az iskolák csak olyan szexuális neveléssel foglalkozó szakértőt hívhatnának meg, aki szerepel egy állami nyilvántartásban. Ezt két évvel ezelőtt az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériumának kellett volna elkészítenie, ami soha nem történt meg. Nyilvántartás hiányában tehát hivatalosan nem mehetnek külső szakértők iskolákba. Az Amnesty elmondása szerint számos ponton küzd a fiatalok jogait súlyosan csorbító propagandatörvény visszavonásáért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
