Több mint 80 ezren írták alá a státusztörvény elleni petíciót

Június hatodikán benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét. Tiltakozásként a Tanítanék és a noÁr indított egy petíciót a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki.

  • Tornyos Kata

"Több, mint 80 ezer ember akaratát vették ma semmibe, amikor bejelentették a státusztörvény benyújtását! Szembesüljenek a tiltakozó tömeggel!" – olvasható a Tanítanék Facebook-oldalán.

Pintér Sándor belügyminiszternek is elküldték, hogy milyen sokan írták alá a petíciót.

"A 80 ezer aláírás példátlan eredmény egy online petíció esetében, a hónapok óta tartó egyéb tiltakozásokkal együtt pedig több százezren álltak ki a törvény ellen. Legalább ennyien kell tovább dolgoznunk a törvény bevezetése ellen." – írják.

A Krétán keresztül már ki is küldött egy levelet Pintér Sándor, amelyben a tervezet pontjait összegzi. Arról is ír, hogy az elmúlt egy évben háromszor biztosítottak lehetőséget a pedagógusoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak a köznevelést érintő kérdésekben, a törvényjavaslat benyújtását pedig "minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése" előzte meg. A Belügyiminisztérium az állítása szerint húsz alkalommal egyeztetett szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, és feldolgozott 1500 írásos véleményt – olvasható a HVG-hu-n.

A levélben a többek között szó van arról, hogy a törvényjavaslat legfontosabb eleme az egyébként sokat kritizált teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. A levél szerint "a pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen". Kiemeli a dokumentum, hogy az életkor nem lesz meghatározó eleme a bér meghatározásának, "így az új bérstruktúra vonzóbb lesz a fiatalok számára is".

Pintér szerint 2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.