Június hatodikán benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét. Tiltakozásként a Tanítanék és a noÁr indított egy petíciót a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki.
"Több, mint 80 ezer ember akaratát vették ma semmibe, amikor bejelentették a státusztörvény benyújtását! Szembesüljenek a tiltakozó tömeggel!" – olvasható a Tanítanék Facebook-oldalán.
Pintér Sándor belügyminiszternek is elküldték, hogy milyen sokan írták alá a petíciót.
"A 80 ezer aláírás példátlan eredmény egy online petíció esetében, a hónapok óta tartó egyéb tiltakozásokkal együtt pedig több százezren álltak ki a törvény ellen. Legalább ennyien kell tovább dolgoznunk a törvény bevezetése ellen." – írják.
A Krétán keresztül már ki is küldött egy levelet Pintér Sándor, amelyben a tervezet pontjait összegzi. Arról is ír, hogy az elmúlt egy évben háromszor biztosítottak lehetőséget a pedagógusoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak a köznevelést érintő kérdésekben, a törvényjavaslat benyújtását pedig "minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése" előzte meg. A Belügyiminisztérium az állítása szerint húsz alkalommal egyeztetett szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, és feldolgozott 1500 írásos véleményt – olvasható a HVG-hu-n.
A levélben a többek között szó van arról, hogy a törvényjavaslat legfontosabb eleme az egyébként sokat kritizált teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. A levél szerint "a pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen". Kiemeli a dokumentum, hogy az életkor nem lesz meghatározó eleme a bér meghatározásának, "így az új bérstruktúra vonzóbb lesz a fiatalok számára is".
Pintér szerint 2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
