Több mint 80 ezren írták alá a státusztörvény elleni petíciót

Június hatodikán benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét. Tiltakozásként a Tanítanék és a noÁr indított egy petíciót a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki.

  • Tornyos Kata

"Több, mint 80 ezer ember akaratát vették ma semmibe, amikor bejelentették a státusztörvény benyújtását! Szembesüljenek a tiltakozó tömeggel!" – olvasható a Tanítanék Facebook-oldalán.

Pintér Sándor belügyminiszternek is elküldték, hogy milyen sokan írták alá a petíciót.

"A 80 ezer aláírás példátlan eredmény egy online petíció esetében, a hónapok óta tartó egyéb tiltakozásokkal együtt pedig több százezren álltak ki a törvény ellen. Legalább ennyien kell tovább dolgoznunk a törvény bevezetése ellen." – írják.

A Krétán keresztül már ki is küldött egy levelet Pintér Sándor, amelyben a tervezet pontjait összegzi. Arról is ír, hogy az elmúlt egy évben háromszor biztosítottak lehetőséget a pedagógusoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak a köznevelést érintő kérdésekben, a törvényjavaslat benyújtását pedig "minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése" előzte meg. A Belügyiminisztérium az állítása szerint húsz alkalommal egyeztetett szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, és feldolgozott 1500 írásos véleményt – olvasható a HVG-hu-n.

A levélben a többek között szó van arról, hogy a törvényjavaslat legfontosabb eleme az egyébként sokat kritizált teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. A levél szerint "a pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen". Kiemeli a dokumentum, hogy az életkor nem lesz meghatározó eleme a bér meghatározásának, "így az új bérstruktúra vonzóbb lesz a fiatalok számára is".

Pintér szerint 2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.