Már minden századik magyar diák osztrák iskolában tanul

Tíz év alatt ötszörösére nőtt az Ausztriában tanuló magyar fiatalok száma, csak tavaly 1367 új magyart írattak be osztrák intézményekbe, ahol a pedagógusok átszámítva egymillió felett keresnek és a hangsúlyt nem a lexikális tudásra helyezik.

  • Tarnay Kristóf

„Modern felszerelések, mosolygó tanárok és diákok, gördeszkapark az udvaron és minden tanulónak saját laptop” – így látta az RTL Fókusz stábja, amikor az ausztriai Oberwartban, azaz Felsőőrön forgatott, 20 percre a magyar határtól. Egy friss kutatás szerint ugyanis 2011 és 2021 között ötszörösére nőtt a magyar tanulók száma Ausztriában, mára minden századik magyar diák osztrák iskolába jár. Ahogyan arról korábban is írtunk már, csak tavaly 1367 új magyart írattak be osztrák intézményekbe. Így tízezernél is több magyar ülhet az ottani iskolapadokban, a legtöbben jelenleg alsósok. (Ez nem tartalmazza az osztrák állampolgárságot szerzetteket.)

A riportban bemutatott, a határhoz közeli intézményben magyar osztályokat is indítanak U, azaz ungarische jelzéssel.

Itt a német mellett magyarul is tanulják a tárgyakat és heti három magyarórája is van a diákoknak. Azoknak, akik nem beszélnek németül, pedig külön osztályt indítanak és felzárkóztatják őket, úgy, hogy eleinte heti húsz órán át csak a nyelvet tanulják. Ez tehát nem előzetes feltétel, csak az osztrák bejelentett lakcím.

Sokan vannak, akik a szüleikkel magyarul beszélnek, de mint elhangzik, olyan fiatal is akad, aki az iskolán kívül már csak a nagypapájától hall magyar szavakat. Az iskola a csatornának nyilatkozó tanára, Farkas Gyöngyvér szerint míg Magyarországon a hangsúly a lexikális tudáson van, az ausztriai közoktatási rendszer másképp működik. A tanárok igyekeznek kreatívan átadni a tananyagot. Farkas úgy látja, a kiköltöző szülők egy jobb jövőképet szeretnének adni a gyerekeiknek.

A pedagógus egyébként az ELTE-n végzett, de idehaza nem akart tanárként dolgozni, végül egy osztrák álláshirdetésre vágott bele. A Stepstone állásportál tavaly év végi felmérése szerint Ausztriában havonta bruttó 3543 euró a pedagógusok átlagbére, vagyis mintegy 1,3 millió forint. Odaát minden diák kap laptopot, ha a szülők a negyedét kifizetik. (Laptoposztás idehaza is volt, bár a választások után leállt.) A magyar diákokat is oktató iskolában pedig a könyvtárban Jókai Mór és a Pál utcai fiúk is megtalálható.

(Kiemelt kép forrása: RTL)

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.