Már minden századik magyar diák osztrák iskolában tanul

Tíz év alatt ötszörösére nőtt az Ausztriában tanuló magyar fiatalok száma, csak tavaly 1367 új magyart írattak be osztrák intézményekbe, ahol a pedagógusok átszámítva egymillió felett keresnek és a hangsúlyt nem a lexikális tudásra helyezik.

  • Tarnay Kristóf

„Modern felszerelések, mosolygó tanárok és diákok, gördeszkapark az udvaron és minden tanulónak saját laptop” – így látta az RTL Fókusz stábja, amikor az ausztriai Oberwartban, azaz Felsőőrön forgatott, 20 percre a magyar határtól. Egy friss kutatás szerint ugyanis 2011 és 2021 között ötszörösére nőtt a magyar tanulók száma Ausztriában, mára minden századik magyar diák osztrák iskolába jár. Ahogyan arról korábban is írtunk már, csak tavaly 1367 új magyart írattak be osztrák intézményekbe. Így tízezernél is több magyar ülhet az ottani iskolapadokban, a legtöbben jelenleg alsósok. (Ez nem tartalmazza az osztrák állampolgárságot szerzetteket.)

A riportban bemutatott, a határhoz közeli intézményben magyar osztályokat is indítanak U, azaz ungarische jelzéssel.

Itt a német mellett magyarul is tanulják a tárgyakat és heti három magyarórája is van a diákoknak. Azoknak, akik nem beszélnek németül, pedig külön osztályt indítanak és felzárkóztatják őket, úgy, hogy eleinte heti húsz órán át csak a nyelvet tanulják. Ez tehát nem előzetes feltétel, csak az osztrák bejelentett lakcím.

Sokan vannak, akik a szüleikkel magyarul beszélnek, de mint elhangzik, olyan fiatal is akad, aki az iskolán kívül már csak a nagypapájától hall magyar szavakat. Az iskola a csatornának nyilatkozó tanára, Farkas Gyöngyvér szerint míg Magyarországon a hangsúly a lexikális tudáson van, az ausztriai közoktatási rendszer másképp működik. A tanárok igyekeznek kreatívan átadni a tananyagot. Farkas úgy látja, a kiköltöző szülők egy jobb jövőképet szeretnének adni a gyerekeiknek.

A pedagógus egyébként az ELTE-n végzett, de idehaza nem akart tanárként dolgozni, végül egy osztrák álláshirdetésre vágott bele. A Stepstone állásportál tavaly év végi felmérése szerint Ausztriában havonta bruttó 3543 euró a pedagógusok átlagbére, vagyis mintegy 1,3 millió forint. Odaát minden diák kap laptopot, ha a szülők a negyedét kifizetik. (Laptoposztás idehaza is volt, bár a választások után leállt.) A magyar diákokat is oktató iskolában pedig a könyvtárban Jókai Mór és a Pál utcai fiúk is megtalálható.

(Kiemelt kép forrása: RTL)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.