A tanév végéhez közeledve a Publicus Intézet felmérte, hogyan értékelnék az emberek az idei tanévet.
A Fidesz-KDNP szimpatizánsok közül senki sem adna hármasnál rosszabb érdemjegyet az idei tanévre, és közepest is csak 12 százalékuk - derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, melyet a Népszava számára készítettek.
A reprezentatív kutatás szerint az ellenzékiek és a bizonytalanok már szigorúbban osztályozzák a tüntetésekkel és demonstrációkkal teletűzdelt idei tanévet. Az ellenzékiek 25 százaléka kettest, míg 14 százalékuk egyest adna az évnek, míg a bizonytalanok közül nem buktatna senki, de valamivel több mint felük (51 százalék) közepesre értékelte, 8 százalék számára pedig csupán csak elégséges, vagyis kettes volt a 2022/23-as tanév.
A kutatásból kiderült, az eredmények nem csak a pártszimpatia határozza meg, hanem a megkérdezettek lakóhelye is. A községben élők mintegy hatvan százaléka példásra értékelte a tanévet, ellenben a Budapesten élők mindössze 23 százaléka adna ötöst, a megyeszékhelyeken élők pedig még náluk is rosszabbnak látják a kialakult helyzetet, míg a válaszolók nagy többsége (70 százaléka) egyetért a tüntetésekkel, azokat jogosnak tartja, itt viszont már nagyobb a széthúzás a pártszimpátia alapján.
Míg az ellenzéki szavazók között alig találni olyat, aki nem ért egyet a demonstrációkkal, addig a kormánypártiak mindössze 30 százaléka támogatja az ügyet. Azzal azonban még ők is egyetértenek, hogy a pedagógusok fizetésemelést érdemelnek. 78 százalékuk voksolt így a felmérésen, az ellenzékiek közül pedig szinte mindenki (98 százalék).
Lakóhely szerint vizsgálva a béremelésre minden budapesti válaszoló igent mondott, annak nagysága azonban megoszlik a szavazók közül. A fideszesek közül a legtöbben például csak a bruttó átlagbér szintjét adnák meg a tanároknak, az ellenzékiek nagy része viszont több mint 610 ezer forint fizetést adna az oktatóknak - derül ki a kutatásból.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
