„A kormány mindig csak és kizárólag egységes, központosított dolgokban tud gondolkodni. Ugyanazt látom most az oktatásügyben bevezetni, mint ami az elmúlt két-három évben átment az egészségügyön” – mondta Póta György orvos a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vasárnapi, „Egy év Pintér Sándorral – Országos Évértékelő” rendezvényén, olvasható az Index tudósításában. Mile Kristóf az Egységes Diákfront képviseletében ugyanitt azt mondta, elmúlt egy év csak rosszabbá tette a helyzetet, szerinte egyre inkább csak „gyermekmegőrző” funkciója van az oktatásnak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ugyanitt arról beszélt, szerinte a kormány „trükközik” a helyettesítésekkel, azokra ugyanis ugyanolyan képzettségű pedagógust kellene beküldeni, így azt kellene beírni, hogy felügyelet volt, nem számozott tanítási óra, ha nem szakos tanár megy be. Szerinte ezt azzal oldanák meg, hogy a státusztörvénnyel meg lehet hosszabbítani a tanévet, vagyis az ő értelmezése szerint ezzel a miniszter
„bünteti a pedagógusokat, ha nem csalnak – be kell írni az órákat, különben baj lesz”.
Nagy úgy látja, minden megmozdulásra eddig érdemi egyeztetések helyett csak szankciókkal válaszolt a kormányzat, ilyennek tartja a sztrájkjog korlátozását és a státusztörvényt is. Szerinte a biztos bérelőmeneteli rendszer, a munkaidő és a pluszmunka kifizetése terén „sürgősen változtatnia kellene a kormánynak”. A Civil Közoktatási Platformot (CKP) képviselő Juhász Ágnes úgy véli, a retorziók és „látszategyeztetések” mellett a kormányzat „semmiféle szakmai lépést nem tett az oktatással kapcsolatban”. Hozzátéve: a környező országok oktatási rendszerében a tananyag helyett a kreativitásra építenek.
„A kormánynak nem szakmai kérdés”
Az eseményen a civilek mellett ellenzéki politikusok is elmondták a véleményüket (a szakszervezet Facebook-oldala szerint minden pártot meghívtak, de a cikk és a fotók alapján a kormánypártok nem mentek el). Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök szerint a kormánynak nem szakmai, hanem politikai, hatalmi kérdés az oktatás ügye. „Nem egy demokratikus szolgáltató az állam, nem oktatási szolgáltatásról beszél a kormány, hanem ez egy hatalmi, autoriter állam” – fogalmazott. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté úgy látja, a kormány legfőbb politikája az újraiparosítás és mivel „az értékesítési lánc összeszerelési részébe szállunk be”, ami „a legkevesebb hozzáadott tudást igényli, ez is húzza lefelé az oktatási rendszert”. A politikus úgy véli, a kormány a humánpolitikákat és a közszférát a „maradékelv alapján kezeli”, amit őt „tudatos lebutításnak” tart, ahol csak „az ellátási fehér foltokat” akarják adminisztrációs eszközökkel kezelni.
A párbeszédes Tordai Bence elmondása alapján „95 százalékban politikai, hatalmi logikájú a beszéd, 5 százalékban halvány és hitvány szakmai munka, amit az elmúlt egy évben próbáltak elvégezni, és aminek esszenciája a státusztörvény tervezetében ismerhető meg”, a képviselő hozzátette, a felvételi számoktól kétségbe esett. Dukán András Ferenc, a Momentumtól azt mondta, ha kormányváltás lett volna, most nem a státusztörvényről beszélnének, az ellenzéknek volt terve az oktatási területre vonatkozóan, amit szakértőkkel közösen dolgoztak ki. Az Oktatási Hálózattól Pásztor Erzsébet többek közt azzal zárta a beszélgetést, hogy
„rendszerhibáról van szó, a központosítás, az autonómiák korlátozása, a homogenizálás jellemzi a rendszert.”
(Kiemelt kép forrása: a PDSZ Facebook-oldala)
