Szerencsére ennek a tényleges lehetősége nem merült fel. A rendőrség rendszerszintű változtatást nem tervez, de párbeszédet indítanának, hogy mindenki figyeljen oda az intő jelekre.
A rendőrség tájékoztatásából arra lehet következtetni, hogy tudomásuk szerint több magyar fiatal a szerbiaihoz hasonló iskolai lövöldözést tervezhetett, írja a Telex. Hozzátéve, ezekben az ügyekben – melyekről a hatóságok nem árultak el többet azon kívül, hogy az ötletgazda a szerbiai tragédia lehetett – ennek a tényleges lehetősége nem merült fel, mivel a kiskorúak közelében nem volt semmilyen fegyver. Idén áprilisban azonban az Interpol értesítése után letartóztattak egy 17 éves miskolci fiút, akiről úgy tudták, szimpatizál az amerikai iskolai lövöldözésekkel és maga is merényletet szeretne elkövetni.
A szerbiai lövöldözések hátterében ott van, hogy a délszláv háborúk óta sok fegyver maradt a lakosságnál – ennek egy részét próbálják most begyűjteni – és a fegyvertartásnak kulturális hagyománya is van, de ettől önmagában még nem lesz valaki iskolai lövöldöző. Oszik Márta szakpszichológus a rendőrség minapi háttérbeszélgetésén arról beszélt: akik valamilyen iskolai támadást terveznek, azok elkezdik „kiszivárogtatni” előtte a jeleket: akár verbálisan tesznek erre utalásokat, akár például rajzokon keresztül. Emellett szerinte arra is oda kell figyelni, ha valakinek megváltozik a viselkedése, elkülönül a többiektől – idézi a lap.
Hozzátéve, jellemző lehet, hogy ezek a fiatalok nehezen tudják megfogalmazni az érzelmeiket, maguk is iskolai erőszak áldozatai és az agresszív impulzusaikat nem tudják levezetni. A szerbiai lövöldözőt is ignorálták a környezetében, Aleksandar Vučić szerb államfő szerint fiú nem volt bántalmazás célpontja, de nem voltak barátai, nem fogadta be az új osztálya (a köztársasági elnököt mondjuk érte is kritika, amiért az ügy kapcsán még a szülei fizetését is emlegetve igyekezett a hátteret ismertetni). És a miskolci feltételezett lövöldözőt is visszahúzódó, szerény, magának való gyerekként jellemezte az édesanyja, aki beilleszkedési zavarral küzdött. Igaz, ezek nem olyan ritkán előforduló problémák, nála nagyszülei halála után depressziót diagnosztizáltak és magántanuló is lett, bár, édesanyja szerint „előbb bántaná önmagát, mint ártatlan idegeneket”.
Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója állítja: 2021-től Magyarországon működő bűnmegelőzési program garancia arra, hogy megelőzhetők a hasonló cselekmények és szerinte „a bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni”. Oláh-Paulon László rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője pedig úgy látja, az iskolában működő szervezetek és az iskolaőrök felkészítése is fontos, hogy a diákokkal közvetlenül érintkezők jelezni tudjanak a rendőrségnek. Arról beszélt, „a bűnmegelőzés egyik legfontosabb feladata, hogy a legkisebb jelzést is komolyan értékelve hatásosan lépjen fel”. A lap kérdésére azonban Gál Kristóf szóvivő azt mondta, nem terveznek semmilyen rendszerszintű átalakítást, szerintük annyi dolguk van, hogy párbeszédet indítsanak és felhívják a figyelmet, hogy „másoknak is van felelősségük – szülők, pedagógusok –, hogy érzékenyítsék a gyermekeinket, fiataljainkat”.
(Kiemelt kép: AFP)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
