A rendőrség tájékoztatásából arra lehet következtetni, hogy tudomásuk szerint több magyar fiatal a szerbiaihoz hasonló iskolai lövöldözést tervezhetett, írja a Telex. Hozzátéve, ezekben az ügyekben – melyekről a hatóságok nem árultak el többet azon kívül, hogy az ötletgazda a szerbiai tragédia lehetett – ennek a tényleges lehetősége nem merült fel, mivel a kiskorúak közelében nem volt semmilyen fegyver. Idén áprilisban azonban az Interpol értesítése után letartóztattak egy 17 éves miskolci fiút, akiről úgy tudták, szimpatizál az amerikai iskolai lövöldözésekkel és maga is merényletet szeretne elkövetni.
A szerbiai lövöldözések hátterében ott van, hogy a délszláv háborúk óta sok fegyver maradt a lakosságnál – ennek egy részét próbálják most begyűjteni – és a fegyvertartásnak kulturális hagyománya is van, de ettől önmagában még nem lesz valaki iskolai lövöldöző. Oszik Márta szakpszichológus a rendőrség minapi háttérbeszélgetésén arról beszélt: akik valamilyen iskolai támadást terveznek, azok elkezdik „kiszivárogtatni” előtte a jeleket: akár verbálisan tesznek erre utalásokat, akár például rajzokon keresztül. Emellett szerinte arra is oda kell figyelni, ha valakinek megváltozik a viselkedése, elkülönül a többiektől – idézi a lap.
Hozzátéve, jellemző lehet, hogy ezek a fiatalok nehezen tudják megfogalmazni az érzelmeiket, maguk is iskolai erőszak áldozatai és az agresszív impulzusaikat nem tudják levezetni. A szerbiai lövöldözőt is ignorálták a környezetében, Aleksandar Vučić szerb államfő szerint fiú nem volt bántalmazás célpontja, de nem voltak barátai, nem fogadta be az új osztálya (a köztársasági elnököt mondjuk érte is kritika, amiért az ügy kapcsán még a szülei fizetését is emlegetve igyekezett a hátteret ismertetni). És a miskolci feltételezett lövöldözőt is visszahúzódó, szerény, magának való gyerekként jellemezte az édesanyja, aki beilleszkedési zavarral küzdött. Igaz, ezek nem olyan ritkán előforduló problémák, nála nagyszülei halála után depressziót diagnosztizáltak és magántanuló is lett, bár, édesanyja szerint „előbb bántaná önmagát, mint ártatlan idegeneket”.
Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója állítja: 2021-től Magyarországon működő bűnmegelőzési program garancia arra, hogy megelőzhetők a hasonló cselekmények és szerinte „a bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni”. Oláh-Paulon László rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője pedig úgy látja, az iskolában működő szervezetek és az iskolaőrök felkészítése is fontos, hogy a diákokkal közvetlenül érintkezők jelezni tudjanak a rendőrségnek. Arról beszélt, „a bűnmegelőzés egyik legfontosabb feladata, hogy a legkisebb jelzést is komolyan értékelve hatásosan lépjen fel”. A lap kérdésére azonban Gál Kristóf szóvivő azt mondta, nem terveznek semmilyen rendszerszintű átalakítást, szerintük annyi dolguk van, hogy párbeszédet indítsanak és felhívják a figyelmet, hogy „másoknak is van felelősségük – szülők, pedagógusok –, hogy érzékenyítsék a gyermekeinket, fiataljainkat”.
(Kiemelt kép: AFP)
