Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Azon háborodtak fel, hogy az főigazgató-választás alatt álló Operaház élére jelentkező vezetők közt van, aki megszüntetné a Magyar Nemzeti Balettintézetet.
„Értetlenül állunk azon jelöltek pályázataiban megfogalmazott tervek előtt, miszerint meg kívánják szüntetni a Magyar Nemzeti Balettintézetet (MNBI). Talán ők nem látták az Operaház balettnövendékeinek táncát?”
– írták az MNBI növendékeit képviselő szülők Csák János kulturális és innovációs miniszternek eljuttatott levelükben, melyből a Kultúra.hu idézett. A levelet megfogalmazó három szülő ugyanis attól tart, hogy a Magyar Állami Operaház jelenleg megválasztás alatt álló új főigazgatója ilyen tervekkel vághat neki az idén augusztustól 2028 július végéig tartó munkájába, amiel 140 ott tanuló fiatal képzése szűnne meg.
A portál szerint levelükben hosszasan ecsetelik a 2016-ban az Operaház és balettegyüttese által alapított és az intézmény keretei közt működő intézet eredményeit és oktatásának magas színvonalát. Kiemelik, hogy a 4–18 közötti növendékek gyakran lépnek fel az Opera produkcióiban is és nemzetközi versenysikereket is elértek már. „Garázstanfolyamból a világszínvonalig” – így foglalják össze a képzés elmúlt hét évét, „jóhiszemű, felelősségteljes megfontolásra” kérve Csákot.
Feszültségek a párhuzamosságból
Az Operaház és a tánc- illetve balettoktatás kapcsolatában az elmúlt időszakban nyilvános üzengetések jelezték a meglévő feszültséget. Mindez egy márciusi interjú után kezdődött, amelyben Fodorné Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektora az Indexnek azt kifogásolta, hogy a náluk végzett diákok miért nem kapnak lehetőséget az Operaházban. Később erre az Operaháztól úgy reagáltak, hogy ez valótlan állítás, hiszen „örömmel adnak lehetőséget az MTE-növendékeknek előadásaikon”. Az interjú érzékeny pontja volt azonban, ahol Fodorné az MNBI-re utalva arról beszélt, hogy
szerinte nem lehet az MTE „professzionális képzését egy amatőr, fizetős tanfolyammal összehasonlítani”.
Erre Dmitrij Taraszovics Kirejko, a balettintézet balettmestere egy nyílt levélben reagált. Szerinte a nézők sohasem a táncosok papírjára kíváncsiak – diplomát ugyanis csak az egyetem adhat ki, az intézet nem –, hanem a teljesítményükre, illetve utalt a neves oktatógárdára és a növendékek sikereire. Az Operaház közleménye azzal próbálta kicsit tompítani az ellentétet, hogy kiemelték: az elmúlt hét évben több mint húsz balettintézetist emelt át saját soraiba az MTE.
A Magyar Állami Operaház új főigazgatójáról május végén dönthet Csák János, miután egy szakmai bizottság meghallgatta a 11 pályázót a posztra. Az Index úgy tudja, ők Kesselyák Gergely karmestert, Miklósa Erika operaénekest és Vadász Dániel kulturális menedzsert javasolták közülük a miniszternek.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Magyar Nemzeti Balettintézet, Facebook)
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).