Azon háborodtak fel, hogy az főigazgató-választás alatt álló Operaház élére jelentkező vezetők közt van, aki megszüntetné a Magyar Nemzeti Balettintézetet.
„Értetlenül állunk azon jelöltek pályázataiban megfogalmazott tervek előtt, miszerint meg kívánják szüntetni a Magyar Nemzeti Balettintézetet (MNBI). Talán ők nem látták az Operaház balettnövendékeinek táncát?”
– írták az MNBI növendékeit képviselő szülők Csák János kulturális és innovációs miniszternek eljuttatott levelükben, melyből a Kultúra.hu idézett. A levelet megfogalmazó három szülő ugyanis attól tart, hogy a Magyar Állami Operaház jelenleg megválasztás alatt álló új főigazgatója ilyen tervekkel vághat neki az idén augusztustól 2028 július végéig tartó munkájába, amiel 140 ott tanuló fiatal képzése szűnne meg.
A portál szerint levelükben hosszasan ecsetelik a 2016-ban az Operaház és balettegyüttese által alapított és az intézmény keretei közt működő intézet eredményeit és oktatásának magas színvonalát. Kiemelik, hogy a 4–18 közötti növendékek gyakran lépnek fel az Opera produkcióiban is és nemzetközi versenysikereket is elértek már. „Garázstanfolyamból a világszínvonalig” – így foglalják össze a képzés elmúlt hét évét, „jóhiszemű, felelősségteljes megfontolásra” kérve Csákot.
Feszültségek a párhuzamosságból
Az Operaház és a tánc- illetve balettoktatás kapcsolatában az elmúlt időszakban nyilvános üzengetések jelezték a meglévő feszültséget. Mindez egy márciusi interjú után kezdődött, amelyben Fodorné Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektora az Indexnek azt kifogásolta, hogy a náluk végzett diákok miért nem kapnak lehetőséget az Operaházban. Később erre az Operaháztól úgy reagáltak, hogy ez valótlan állítás, hiszen „örömmel adnak lehetőséget az MTE-növendékeknek előadásaikon”. Az interjú érzékeny pontja volt azonban, ahol Fodorné az MNBI-re utalva arról beszélt, hogy
szerinte nem lehet az MTE „professzionális képzését egy amatőr, fizetős tanfolyammal összehasonlítani”.
Erre Dmitrij Taraszovics Kirejko, a balettintézet balettmestere egy nyílt levélben reagált. Szerinte a nézők sohasem a táncosok papírjára kíváncsiak – diplomát ugyanis csak az egyetem adhat ki, az intézet nem –, hanem a teljesítményükre, illetve utalt a neves oktatógárdára és a növendékek sikereire. Az Operaház közleménye azzal próbálta kicsit tompítani az ellentétet, hogy kiemelték: az elmúlt hét évben több mint húsz balettintézetist emelt át saját soraiba az MTE.
A Magyar Állami Operaház új főigazgatójáról május végén dönthet Csák János, miután egy szakmai bizottság meghallgatta a 11 pályázót a posztra. Az Index úgy tudja, ők Kesselyák Gergely karmestert, Miklósa Erika operaénekest és Vadász Dániel kulturális menedzsert javasolták közülük a miniszternek.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Magyar Nemzeti Balettintézet, Facebook)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
