Nem tudja ki, és mi alapján értékelte őt, viszont a dokumentumot nem hajlandó aláírni.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után egy héttel a Belügyminisztérium sajtóosztálya közölte: az általunk szemlézett poszt szövegéből kiderül, hogy az azt író tanár egy budapesti technikumban, vagyis szakképzési intézményben tanít – vagyis nem a belügy által előírt szempontok alapján értékelték a munkáját.
„Történelemtanár vagyok egy budapesti technikumban. Jelenleg GYED-en vagyok itthon egyéves kislányommal” – így kezdődik annak a tanárnak a bejegyzése a Miután Felmondtam, a közoktatást elhagyó tanárok beszámolóit összesítő oldalon, aki másfél éve ment el táppénzre, mégis értékelték a teljesítményét a belügy által előírt szempontok szerint.
A budapesti töritanár azt írta, hogy a legtöbb szempontra (így szakmai felkészültségére, pedagógia tervezésre, pedagógiai értékelésére, vagy együttműködési készségére és innovációs tevékenységére) mindössze két pontot kapott az adható maximális hatból – viszont hogy ki, és mi alapján pontozta őt, azt vele nem közölték. A pontszáma pedig nem csak azért érthetetlen szerinte, mert másfél éve nem tanít, hanem azért is, mert korábban pedagógus I. minősítést szerzett, osztályfőnök volt, érettségiztetett, valamint korrepetált és felkészített diákokat a felvételijükre. „Ez tényleg két pontot ér?” - tette fel a költői kérdést.
Az értékelőlapját, mint aláírandó dokumentumot hétfőn kapta meg ajánlott levélként, viszont elmondása szerint nem fogja azt visszaküldeni.
„Nem az fáj a legjobban, hogy a fizetésem később ennek köszönhetően továbbra sem lesz egekben, de ez az értékelés benne lesz az anyagomban úgy, hogy semmi valóságalapja nincs. Ennél megalázóbb helyzetbe aligha kerülhetnék” – írta levelében.
(Címlapképünk illusztráció.)
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
