Másfél éve nem tanított, mégis értékelték a „teljesítményét” egy budapesti töritanárnak

Nem tudja ki, és mi alapján értékelte őt, viszont a dokumentumot nem hajlandó aláírni.

  • Eduline

Frissítés: Cikkünk megjelenése után egy héttel a Belügyminisztérium sajtóosztálya közölte: az általunk szemlézett poszt szövegéből kiderül, hogy az azt író tanár egy budapesti technikumban, vagyis szakképzési intézményben tanít – vagyis nem a belügy által előírt szempontok alapján értékelték a munkáját.

„Történelemtanár vagyok egy budapesti technikumban. Jelenleg GYED-en vagyok itthon egyéves kislányommal” – így kezdődik annak a tanárnak a bejegyzése a Miután Felmondtam, a közoktatást elhagyó tanárok beszámolóit összesítő oldalon, aki másfél éve ment el táppénzre, mégis értékelték a teljesítményét a belügy által előírt szempontok szerint.

A budapesti töritanár azt írta, hogy a legtöbb szempontra (így szakmai felkészültségére, pedagógia tervezésre, pedagógiai értékelésére, vagy együttműködési készségére és innovációs tevékenységére) mindössze két pontot kapott az adható maximális hatból – viszont hogy ki, és mi alapján pontozta őt, azt vele nem közölték. A pontszáma pedig nem csak azért érthetetlen szerinte, mert másfél éve nem tanít, hanem azért is, mert korábban pedagógus I. minősítést szerzett, osztályfőnök volt, érettségiztetett, valamint korrepetált és felkészített diákokat a felvételijükre. „Ez tényleg két pontot ér?” - tette fel a költői kérdést.

Az értékelőlapját, mint aláírandó dokumentumot hétfőn kapta meg ajánlott levélként, viszont elmondása szerint nem fogja azt visszaküldeni.

„Nem az fáj a legjobban, hogy a fizetésem később ennek köszönhetően továbbra sem lesz egekben, de ez az értékelés benne lesz az anyagomban úgy, hogy semmi valóságalapja nincs. Ennél megalázóbb helyzetbe aligha kerülhetnék” – írta levelében.

 

(Címlapképünk illusztráció.)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.