Réthelyi Miklós, az Orbán-kormány korábbi oktatásért felelős minisztere is kiáll a tiltakozó pedagógusok mellett

Volt miniszterek, államtitkárok, tudósok és írók is tiltakoznak a státusztörvény ellen.

  • Székács Linda

Nem részleteiben, teljes egészében kell nemet mondanunk a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetre és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokra: e jogszabályok szelleme, a bennük megnyilatkozó szándék elfogadhatatlan - írják abban a nyilatkozatban, melyet a Válasz Online tett közzé, és amiben volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek tiltakoznak a bosszútörvénynek nevezett törvénymódosítás ellen.

A döntéshozók a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával büntetik a hivatásuk méltóságáért küzdő tanítókat és tanárokat. Igazolhatatlan eljárásukat a bosszú szándéka vezérli.

A tervezett kényszerintézkedések lehetővé teszik a túlterhelt és más szellemi foglalkozásokhoz képest szégyenletesen alulfizetett pedagógusok munkaidejének növelését, fokozzák munkahelyi kiszolgáltatottságukat, csorbítják jogaikat. Ezek a rendszabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tanárhiány ellensúlyozására alkalmatlanok, éppen ellenkezőleg, a pálya elhagyására késztetik az érintetteket és elriasztják a fiatalokat a tanári hivatástól.

- írják.

A közleményben azt is hozzáteszik; aki az ország jövőjét a szívén viseli, annak most ki kell állnia a pedagógusok mellett, támogatni őket és világossá tenni, hogy "a megrendszabályozásukra és megfélemlítésükre hozott intézkedésekkel a kormány nem érhet célt!"

Az aláírók között szerepel Réthelyi Miklós, aki 2010 és 2012 között volt nemzetierőforrás-miniszter, ezzel tehát az egészségügyért, a szociális ügyekért, az oktatásért, a kultúráért és a sportügyért is felelt, de feltűnik a nevek között Jeszenszky Géza, a rendszerváltás utáni első külügyminiszter, de Lányi András író és Bod Péter András, korábbi iparminiszter is.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.