A Szilícium-völgyben már mesterséges intelligencia tanítja a diákokat

„Még eléggé új vagyok, ezért néha hibázok, ha rajtakapsz, hogy hibázok, akkor jelezd!” – így indít a rendszer, amikor a diákok kinyitják a laptopjukat. A gyerekszűrő funkció pedig olyannyira komolyan van véve, hogy egy káromkodásért mindjárt a szülőket is értesíti a rendszer.

  • Tarnay Kristóf

A kaliforniai techparadicsom Szilícium-völgyben, egészen pontosan Palo Altóban és – a Google központjának is otthont adó – Mountain Viewban Khan néven olyan kísérleti oktatási intézmények működnek, ahol egy chatbot is segíti a diákok tanulását és készségfejlődését, írja a Washington Post cikke alapján az RTL.hu. Ahogyan a múlt héten több cikkben is írtunk róla, az oktatásban komoly kihívást jelenthet a mesterséges intelligencia (MI), különösen, ha azt csalásra használják, ugyanakkor komoly lehetőségeket is rejt.

Bár az Egyesült Államokban az iskolák meghatározó része épp be is tiltotta a ChatGPT-t és más MI-appokat, a technológiai terült után az oktatásban elhelyezkedő Salman Khan inkább fantáziát lát benne, ezért létrehozta a szerényen önmagáról elnevezett Khan Akadémiát, Khan Kísérleti Iskolát és a Khanmigo MI-alapú chatbotot. Ezt kezdték el március végén tesztjelleggel használni a magániskolákban, ahol egy tanév átszámítva tízmillió forintnál is drágább. Ez a lap riportja szerint a diákokat azzal fogadja, amikor kinyitják a laptopjukat, hogy „még eléggé új vagyok, ezért néha hibázok, ha rajtakapsz, hogy hibázok, akkor jelezd”.

„Ahelyett, hogy megoldaná a matematikai feladatot a diák számára, inkább rávezeti a jó válaszra”

– mondja Khan arról a robotprogramról, amelyet a ChatGPT cégével, az Open AI-jal fejlesztettek. Szerinte az MI-ből minden aggálya mellett is az emberiségnek több előnye, mint hátránya származhat. Hozzátette, kollégáival több ezer órát töltöttek Khanmigo különböző gyermekvédelmi rendszereinek kifejlesztésével, a moderációs szűrői így erősebbek, mint a ChatGPT-nél (amelyét nem olyan nehéz kijátszani). Olyannyira, hogy a szülőket és a tanárokat is értesíti a rendszer, ha a diákok káromkodnak vagy csúnya dolgokat írnak a chatbotnak. Volt is már ilyen eset, de egyébként az egyik ilyen iskolában tanító tanár szerint a gyerekek többsége rendeltetésszerűen használja a rendszereket és több mindenre rá mernek kérdezni írásban a botnál, mint élőben a tanárnál.

Főleg, hogy – a kaliforniai technegyedben kevésbé meglepő módon – az alapító arról beszélt, gyermeke barátainak a szülei egyharmada ebben az iparágban dolgozik, így a diákok iskolán kívül is találkoztak már MI-programokkal. A gyerekek a botot egyébként folyamatosan értékelik lájk és diszlájk gombokkal, szóval ezt fel tudják használni a rendszer finomításához. Salman Khan pedig az egész Egyesült Államokban ingyen odaadva terjesztené el az MI-tanársegédet, kérdés, a tiltások után az iskolák vezetése partner lenne-e ebben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.