Ismét lecsapott a klímaváltozás: rekord hőség miatt bezártak az iskolák Indiában

A hőmérséklet jelenleg 5 fokkal magasabb a sokéves átlagnál.

  • Eduline/MTI

Elrendelték az állami iskolák egyhetes bezárását India két térségében, miután az ország több pontján is több mint 40 Celsius-fokos hőséget mértek.

Nyugat-Bengál állam fővárosában, Kolkatában április 13-án 40, április 14-én pedig 41 fokos hőmérsékletet mértek, amely több mint 5 fokkal magasabb a sokéves napi átlaghőmérsékletnél - magyarázta G. K. Dasz, az indiai állami meteorológiai szolgálat (IMD) tisztségviselője.

Az IMD azt mondta, az országban gyakran tapasztalnak hőhullámokat március és május között, de az átlagos napi csúcshőmérséklet már februrában is 29,54 fok volt, amely 1901 óta - amióta az IMD hivatalos adatokat rögzít - a legmagasabb érték.

A tudósok a nyári időjárásra jellemző hőhullámok korai érkezését a klímaváltozás számlájára írják. Állításuk szerint Indiában, valamint a szomszédos Pakisztánban több mint egymilliárd embert érint valamilyen formában a rendkívüli hőség.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.