A kirúgott tanárok szerint a tankerület el akarta hallgattatni a tiltakozókat

A tankerület képviselője szerint viszont a helyettesítés „nem másítja meg” az órák meg nem tartása miatti kötelezettségszegést. Folytatódott két kirúgott pedagógus pere.

  • Eduline

Délután, a szünet után folytatódott két, polgári engedetlenséget követően kirúgott pedagógus munkaügyi pere. A délelőtt elhangzottakról itt írtunk. A Belső-Pesti Tankerület képviselője – lévén, annak vezetője betegség miatt nem volt jelen – a 444 tudósítása szerint arra hivatkozott, az órákat meg kell tartani, ezek szerint nem fogadja el azt az érvelést, hogy az egyik pedagógus a polgári engedetlenség alatt órákra készült és dolgozatokat javított.

Kapin Lillától és Törökné Pethő Erzsébettől a bíró azt kérdezte, miért csökkenti a tanárok jogsértését, hogy ők is jogsértés áldozatai és miért ássa alá a jogsértés jelentős mértékét, hogy a nem tömegesen alkalmaztak a szankciókat a polgári engedetlenkedő tanárokkal szemben. Ezekre ügyvédjük fog válaszolni majd írásban. A tankerület képviselője szerint a helyettesítés „nem másítja meg” az órák meg nem tartása miatti kötelezettségszegést, mert az fennakadásokat és problémákat okoz. A bíró szerint a diákok jogait viszont nem sérti a helyettesítés.

A tankerületi jogi képviselő szerint – bár ezt korábban a lap cikke szerint az érvelésükbe is beleírták –, nem a munkaidőben tiltott politikai tevékenységük miatt menesztették a tanárokat, nem is tudtak erről, mert a hozzájuk eljuttatott levélben csupán annyi állt, hogy beszüntetik a munkavégzést. Ez azért furcsa, mert Kapin Lilla a tárgyaláson azt mondta: sok polgári engedetlenkedő kollégájával együtt személyesen tájékoztatta Marosi Beatrixot, a tankerület vezetőjét arról, hogy miért engedetlenkednek, milyen követeléseik vannak – írja a lap.

A résztvevőknek szétküldött egyenlevelekről pedig a tankerület képviselője azt mondta, azok csupán „tájékoztatták” őket a jogi következményekről, bár tartalmilag ez szerinte is figyelmeztetés. A két kirúgott tanár szerint a munkabeszüntetés viszont a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik és szerintük el akarta hallgattatni és jogellenesen akarta szankcionálni a tanárokat a tankerület, mikor ők az oktatás helyzetéről akartak párbeszédet indítani. „Több száz ember tüntetett a tankerület előtt, ezért nem hiszem, hogy Marosi Beatrixnak ne tűnt volna fel, hogy itt véleménynyilvánítás történik”, idézi a cikk Kapint, aki szerint Marosi azt ígérte, leül velük egyeztetni, de ezt betegségre hivatkozva végül lemondta és nem is pótolta.

A másik kirúgott pedagógus Törökné Pethő Erzsébet szerint egy alkalommal azért mentek el – több korábbi tiltakozást követően – a tankerület elé, mert 15-16 fok volt az iskolában, azaz annyira fáztak, hogy nem tudtak tanítani. Az ügy jelenleg még perfelvételi szakaszban jár, konkrétumok később várhatók. A következő tárgyalás június 7-én várható, de a cikk szerint a tankerületi vezetőről képviselője már most belengette, hogy valószínűleg nem fog ráérni az érettségik miatt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.