A kirúgott tanárok szerint a tankerület el akarta hallgattatni a tiltakozókat

A tankerület képviselője szerint viszont a helyettesítés „nem másítja meg” az órák meg nem tartása miatti kötelezettségszegést. Folytatódott két kirúgott pedagógus pere.

  • Eduline

Délután, a szünet után folytatódott két, polgári engedetlenséget követően kirúgott pedagógus munkaügyi pere. A délelőtt elhangzottakról itt írtunk. A Belső-Pesti Tankerület képviselője – lévén, annak vezetője betegség miatt nem volt jelen – a 444 tudósítása szerint arra hivatkozott, az órákat meg kell tartani, ezek szerint nem fogadja el azt az érvelést, hogy az egyik pedagógus a polgári engedetlenség alatt órákra készült és dolgozatokat javított.

Kapin Lillától és Törökné Pethő Erzsébettől a bíró azt kérdezte, miért csökkenti a tanárok jogsértését, hogy ők is jogsértés áldozatai és miért ássa alá a jogsértés jelentős mértékét, hogy a nem tömegesen alkalmaztak a szankciókat a polgári engedetlenkedő tanárokkal szemben. Ezekre ügyvédjük fog válaszolni majd írásban. A tankerület képviselője szerint a helyettesítés „nem másítja meg” az órák meg nem tartása miatti kötelezettségszegést, mert az fennakadásokat és problémákat okoz. A bíró szerint a diákok jogait viszont nem sérti a helyettesítés.

A tankerületi jogi képviselő szerint – bár ezt korábban a lap cikke szerint az érvelésükbe is beleírták –, nem a munkaidőben tiltott politikai tevékenységük miatt menesztették a tanárokat, nem is tudtak erről, mert a hozzájuk eljuttatott levélben csupán annyi állt, hogy beszüntetik a munkavégzést. Ez azért furcsa, mert Kapin Lilla a tárgyaláson azt mondta: sok polgári engedetlenkedő kollégájával együtt személyesen tájékoztatta Marosi Beatrixot, a tankerület vezetőjét arról, hogy miért engedetlenkednek, milyen követeléseik vannak – írja a lap.

A résztvevőknek szétküldött egyenlevelekről pedig a tankerület képviselője azt mondta, azok csupán „tájékoztatták” őket a jogi következményekről, bár tartalmilag ez szerinte is figyelmeztetés. A két kirúgott tanár szerint a munkabeszüntetés viszont a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik és szerintük el akarta hallgattatni és jogellenesen akarta szankcionálni a tanárokat a tankerület, mikor ők az oktatás helyzetéről akartak párbeszédet indítani. „Több száz ember tüntetett a tankerület előtt, ezért nem hiszem, hogy Marosi Beatrixnak ne tűnt volna fel, hogy itt véleménynyilvánítás történik”, idézi a cikk Kapint, aki szerint Marosi azt ígérte, leül velük egyeztetni, de ezt betegségre hivatkozva végül lemondta és nem is pótolta.

A másik kirúgott pedagógus Törökné Pethő Erzsébet szerint egy alkalommal azért mentek el – több korábbi tiltakozást követően – a tankerület elé, mert 15-16 fok volt az iskolában, azaz annyira fáztak, hogy nem tudtak tanítani. Az ügy jelenleg még perfelvételi szakaszban jár, konkrétumok később várhatók. A következő tárgyalás június 7-én várható, de a cikk szerint a tankerületi vezetőről képviselője már most belengette, hogy valószínűleg nem fog ráérni az érettségik miatt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.