Hol vannak a női költők és írók? Az biztos, hogy nem az érettségi követelmények között

Túlnyomó férfi többség jellemzi nem csak az idei, de a korábbi évek magyar érettségi vizsgakövetelményeit is

  • Tornyos Kata

A költészet napja alkalmából megnéztük a 2020-as Nat-ra épülő középszintű magyar érettségi írásbeli vizsgakövetelményeit, és egyedül Szabó Magda képviseli a női szerzőket.

Nemes Nagy Ágnest váltja

Ugyanis a módosítás előtti vizsgakövetelményekben ő volt az egyetlen női költő, de már őt is kivették a listából. Különböző korok és stílusok íróiról tanulnak a diákok, nem csak a magyar-, de a világirodalom is elvárás. Azonban ezeket az időszakokat csak a híres férfi alkotókon keresztül ismerik meg, mint például Ady Endre, Krúdy Gyula, Örkény István, Petőfi Sándor, Shakespeare és még sokan mások - a teljes lista itt olvasható.

Kevés nő van a magyar irodalomban?

Voltak és vannak jelentős női írók az irodalomban, csak ők kevesebb figyelmet kaptak és feledésbe merültek, ezért is lenne fontos, hogy róluk is szó legyen a közoktatásban. Kaffka Margit például állandó munkatársa volt a férfiközpontú Nyugatnak, Ady Endre például „nagyon-nagy író-asszonynak" nevezte. Lesznai Anna pedig a Nyugat női lírikusa volt, mégsem tanulunk róla, de Polcz Alaine pszichológiai regényei, mint a második világháborúról szóló "Asszony a fronton" is elférne a követelmények között.

Valamennyire az intézmények is befolyásolhatják a listát, mert annyi mozgásteret enged a vizsgakövetelmény, hogy a harmadik és negyedik témaköröknél például bővíthető egy személlyel a szerzők sora, illetve a kortárs magyar irodalom és a világirodalom is választható, de a megadott követelményeknél egyértelmű a férfi többség.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.