Újabb nyílt levelet kapott Maruzsa Zoltán: a diákparlamenti ülésekről érdeklődnek nála

Április negyedikén küldték meg a levelet a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának - a kérdések főleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács működésére irányulnak.

  • Eduline

„Megdöbbenéssel és szomorúan tapasztaltuk, hogy az oktatási kormányzat az oktatás szereplői közül a tanárok és a szülők érdekérvényesítő törekvései után már a diákok jogait is tovább korlátozzák. Különösen sajnálatos, hogy erre a novemberben elindított és nemrég lezárult felmenő rendszerű diákparlament több mint harminc éves demokrácia intézményét használták fel” – fogalmaz a szervezet.

A Civil Diákszolgálat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy szerintük a megmaradt platformokba - mint a Köznevelési Tanács, a Megyei és Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács – beszivárogtatják a politikai szervezeteket, ezzel is csökkentve a „valódi szereplők” autonómiáját. Kiemelik, hogy szerintük a Nemzeti Ifjúsági tanács nem jogérvényesítéssel foglalkozik, hanem inkább a kormányzati politikát igazolja vissza.

Összesen 12 pontba gyűjtötték össze kérdéseiket az államtitkárnak, ezek közül kiemelünk néhányat:

  • Ki a felelős azért, hogy a megyei és országos diákparlamenteket nem csupán oktatási szakemberek készítették elő, hanem politikai szervezetek vezetőit is bevonták?
  • Mi az oka, hogy a néhány éve átszervezett szakképzés oktatási intézményeinek kétszázezer diákja és a kollégiumok diákönkormányzatai számára nem biztosítja a kormány a legmagasabb érdekérvényesítő fórumon való részvételt?
  • Mivel indokolható, hogy a többezer közoktatási intézményből mindössze csupán néhány száz vehetett részt a megyei diákparlamenteken? A többi iskolában nincs diákönkormányzat?

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.