Újabb nyílt levelet kapott Maruzsa Zoltán: a diákparlamenti ülésekről érdeklődnek nála

Április negyedikén küldték meg a levelet a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának - a kérdések főleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács működésére irányulnak.

  • Eduline

„Megdöbbenéssel és szomorúan tapasztaltuk, hogy az oktatási kormányzat az oktatás szereplői közül a tanárok és a szülők érdekérvényesítő törekvései után már a diákok jogait is tovább korlátozzák. Különösen sajnálatos, hogy erre a novemberben elindított és nemrég lezárult felmenő rendszerű diákparlament több mint harminc éves demokrácia intézményét használták fel” – fogalmaz a szervezet.

A Civil Diákszolgálat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy szerintük a megmaradt platformokba - mint a Köznevelési Tanács, a Megyei és Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács – beszivárogtatják a politikai szervezeteket, ezzel is csökkentve a „valódi szereplők” autonómiáját. Kiemelik, hogy szerintük a Nemzeti Ifjúsági tanács nem jogérvényesítéssel foglalkozik, hanem inkább a kormányzati politikát igazolja vissza.

Összesen 12 pontba gyűjtötték össze kérdéseiket az államtitkárnak, ezek közül kiemelünk néhányat:

  • Ki a felelős azért, hogy a megyei és országos diákparlamenteket nem csupán oktatási szakemberek készítették elő, hanem politikai szervezetek vezetőit is bevonták?
  • Mi az oka, hogy a néhány éve átszervezett szakképzés oktatási intézményeinek kétszázezer diákja és a kollégiumok diákönkormányzatai számára nem biztosítja a kormány a legmagasabb érdekérvényesítő fórumon való részvételt?
  • Mivel indokolható, hogy a többezer közoktatási intézményből mindössze csupán néhány száz vehetett részt a megyei diákparlamenteken? A többi iskolában nincs diákönkormányzat?

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.