Petíciót indítottak a szakszervezetek; felmérik, hányan hagynák el a pedagóguspályát a státusztörvény bevezetése miatt

A kezdeményezéshez több civil szervezet is csatlakozott.

  • Eduline

Petíciót indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység annak felmérésére, hogy országszerte hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pedagóguspályát a státusztörvény bevezetése esetén.

Ha nem akarod vállalni, hogy a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztassanak tovább, kérünk nyilatkozz, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetnéd jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyodat, munkaviszonyodat!

- írják a szakszervezetek az aHangon megosztott petíció alatt.

A státusztörvény a tervezet szerint többek között meghosszabbítaná a pedagógusok próba- és felmondási idejét, a továbbképzési kötelezettséget 60 évre emelné, a délutáni felügyelet időpontját 18:00-ra hosszabbítaná és azt is lehetővé tenné, hogy sztrájk esetén a gyerekeket másik iskolába csoportosítsák át, vagy akár meg is szüntessék az érintett osztályokat. A státusztörvényben foglalt intézkedéseket és változtatásokat a PDSZ itt foglalta össze.

A kezdeményezéshez csatlakozott a Hívatlanul csoport, Az ADOM Diákmozgalom, a TASZ - Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Anyák, a Civil Bázis, az Ejha! – Emberi jogi nevelők hálózata és az aHang is.

 

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.