Tíz év alatt ötszörösére nőtt az Ausztriában tanuló magyar diákok száma

Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe.

  • Eduline

A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk - írja a G7. Vagyis tíz év alatt ötszörösére nőtt a kint tanuló gyerekek száma, mindeközben pedig a magyarországi alap- és középfokú oktatásban részt vevő magyar diákok száma 14 százalékkal csökkent.

A legtöbb magyar gyerek a kinti általános iskolák alsó tagozatában tanul jelenleg (3689 fő), ennél kevesebben felső tagozatban (2435 fő), és 1834 gyerek jár gimnáziumba - sorolja a lap.

A G7 szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók – számuk nagyjából 60 ezer fő – közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket. Ugyanis szerintük "ha csak a kiköltözők választanák az osztrák iskolákat, sokkal egyenletesebben kellene minden korosztály által látogatott intézményben a magyaroknak megjelenni" - magyarázzák.

Érdekesség, hogy bár a fenti adatok egész Ausztriára vonatkoznak, Burgenlandban például magyar nyelvű oktatás is van: az összesen 10757 burgenlandi alsósból 1038 tanult magyarul, minden tizedik burgenlandi alsótagozatos magyar nyelven is tanul.

A lap arra is kitért, hogy miközben a közoktatásban dinamikusan növekszik a magyarok száma, az egyetemeken csökkenést mutat. Ausztriában ugyan szinte ingyenesek az állami egyetemek, ezekre bekerülni nem könnyű, és magas szintű német és/vagy angoltudás szükséges, ami a magyar közoktatásban egyre kevésbé hangsúlyos tudás - írják.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.