Tíz év alatt ötszörösére nőtt az Ausztriában tanuló magyar diákok száma

Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe.

  • Eduline

A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk - írja a G7. Vagyis tíz év alatt ötszörösére nőtt a kint tanuló gyerekek száma, mindeközben pedig a magyarországi alap- és középfokú oktatásban részt vevő magyar diákok száma 14 százalékkal csökkent.

A legtöbb magyar gyerek a kinti általános iskolák alsó tagozatában tanul jelenleg (3689 fő), ennél kevesebben felső tagozatban (2435 fő), és 1834 gyerek jár gimnáziumba - sorolja a lap.

A G7 szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók – számuk nagyjából 60 ezer fő – közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket. Ugyanis szerintük "ha csak a kiköltözők választanák az osztrák iskolákat, sokkal egyenletesebben kellene minden korosztály által látogatott intézményben a magyaroknak megjelenni" - magyarázzák.

Érdekesség, hogy bár a fenti adatok egész Ausztriára vonatkoznak, Burgenlandban például magyar nyelvű oktatás is van: az összesen 10757 burgenlandi alsósból 1038 tanult magyarul, minden tizedik burgenlandi alsótagozatos magyar nyelven is tanul.

A lap arra is kitért, hogy miközben a közoktatásban dinamikusan növekszik a magyarok száma, az egyetemeken csökkenést mutat. Ausztriában ugyan szinte ingyenesek az állami egyetemek, ezekre bekerülni nem könnyű, és magas szintű német és/vagy angoltudás szükséges, ami a magyar közoktatásban egyre kevésbé hangsúlyos tudás - írják.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.