Minden nyolcadik pedagógus sztrájkol, a szakszervezetek és a kormány újabb tárgyalásra készülnek

Elkezdődött az újabb kétnapos és határozatlan idejű pedagógussztrájk, a tanári érdekképviseletek szerint viszont júliusnál hamarabb aligha lehet megegyezés a kormánnyal.

  • Eduline

Minden nyolcadik tanár, vagyis több mint tízezer pedagógus vesz részt a ma kezdődő kétnapos sztrájkon - számolt be róla a 24.hu.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a közoktatásban kétnapos, a szakképzésekben pedig határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a pedagógusok március 16-án, a tavaly meghirdetett határozatlan idejű sztrájk első évfordulóján, mert a sztrájktárgyalások, tüntetések és egyéb akciók ellenére a kormány továbbra sem reagált a szakszervezetek követeléseire. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint mindössze annyi előrelépés történt a kormány álláspontjában, hogy míg korábban el sem ismerték a problémákat, mostanra háromszor tíz százalékos béremelésről, valamint a pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér nyolcvan százalékára történő felzárkóztatásáról tettek ígéretet.

A sztrájknapokat szervező szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ szerint intézményenként eltérő, hogyan vesznek részt a munkabeszüntetésen. Vannak iskolák, ahol egész nap nincs tanítás, máshol viszont csak három-négy, vagy mindössze egy órát nem tartanak meg, az is előfordul azonban, hogy ahol az egész tantestület sztrájkol, ott rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, és sok - elsősorban az ellenzéki települések - óvodáiban is a munkabeszüntetés mellett döntöttek. A sztrájk első napján egyébként tárgyalás is lesz a kormány és a tanári érdekképviseletek között. Ezen ugyanazokról a pontokról egyeztetnek majd, amiket még 2021 őszén fogalmaztak meg, és amikről azóta sem sikerült megegyezniük a kormánnyal. A követeléseket mindössze annyival egészítették ki, hogy azt kérik, helyezzék hatályon kívül a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, tavaly nyáron elfogadott törvényt, ami előírja, hogy a tanároknak a sztrájk alatt is kötelezően meg kelljen tartaniuk az óráik legalább ötven százalékát.

A szakszervezetek július előtt nem számítanak megegyezésre, főként azért, mert az új pedagógus státustörvényben meghatározott bér nem követi a diplomás átlagbér növekedését.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.