Minden nyolcadik pedagógus sztrájkol, a szakszervezetek és a kormány újabb tárgyalásra készülnek

Elkezdődött az újabb kétnapos és határozatlan idejű pedagógussztrájk, a tanári érdekképviseletek szerint viszont júliusnál hamarabb aligha lehet megegyezés a kormánnyal.

  • Eduline

Minden nyolcadik tanár, vagyis több mint tízezer pedagógus vesz részt a ma kezdődő kétnapos sztrájkon - számolt be róla a 24.hu.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a közoktatásban kétnapos, a szakképzésekben pedig határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a pedagógusok március 16-án, a tavaly meghirdetett határozatlan idejű sztrájk első évfordulóján, mert a sztrájktárgyalások, tüntetések és egyéb akciók ellenére a kormány továbbra sem reagált a szakszervezetek követeléseire. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint mindössze annyi előrelépés történt a kormány álláspontjában, hogy míg korábban el sem ismerték a problémákat, mostanra háromszor tíz százalékos béremelésről, valamint a pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér nyolcvan százalékára történő felzárkóztatásáról tettek ígéretet.

A sztrájknapokat szervező szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ szerint intézményenként eltérő, hogyan vesznek részt a munkabeszüntetésen. Vannak iskolák, ahol egész nap nincs tanítás, máshol viszont csak három-négy, vagy mindössze egy órát nem tartanak meg, az is előfordul azonban, hogy ahol az egész tantestület sztrájkol, ott rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, és sok - elsősorban az ellenzéki települések - óvodáiban is a munkabeszüntetés mellett döntöttek. A sztrájk első napján egyébként tárgyalás is lesz a kormány és a tanári érdekképviseletek között. Ezen ugyanazokról a pontokról egyeztetnek majd, amiket még 2021 őszén fogalmaztak meg, és amikről azóta sem sikerült megegyezniük a kormánnyal. A követeléseket mindössze annyival egészítették ki, hogy azt kérik, helyezzék hatályon kívül a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, tavaly nyáron elfogadott törvényt, ami előírja, hogy a tanároknak a sztrájk alatt is kötelezően meg kelljen tartaniuk az óráik legalább ötven százalékát.

A szakszervezetek július előtt nem számítanak megegyezésre, főként azért, mert az új pedagógus státustörvényben meghatározott bér nem követi a diplomás átlagbér növekedését.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.