Elkezdődött az újabb kétnapos és határozatlan idejű pedagógussztrájk, a tanári érdekképviseletek szerint viszont júliusnál hamarabb aligha lehet megegyezés a kormánnyal.
Minden nyolcadik tanár, vagyis több mint tízezer pedagógus vesz részt a ma kezdődő kétnapos sztrájkon - számolt be róla a 24.hu.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a közoktatásban kétnapos, a szakképzésekben pedig határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a pedagógusok március 16-án, a tavaly meghirdetett határozatlan idejű sztrájk első évfordulóján, mert a sztrájktárgyalások, tüntetések és egyéb akciók ellenére a kormány továbbra sem reagált a szakszervezetek követeléseire. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint mindössze annyi előrelépés történt a kormány álláspontjában, hogy míg korábban el sem ismerték a problémákat, mostanra háromszor tíz százalékos béremelésről, valamint a pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér nyolcvan százalékára történő felzárkóztatásáról tettek ígéretet.
A sztrájknapokat szervező szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ szerint intézményenként eltérő, hogyan vesznek részt a munkabeszüntetésen. Vannak iskolák, ahol egész nap nincs tanítás, máshol viszont csak három-négy, vagy mindössze egy órát nem tartanak meg, az is előfordul azonban, hogy ahol az egész tantestület sztrájkol, ott rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, és sok - elsősorban az ellenzéki települések - óvodáiban is a munkabeszüntetés mellett döntöttek. A sztrájk első napján egyébként tárgyalás is lesz a kormány és a tanári érdekképviseletek között. Ezen ugyanazokról a pontokról egyeztetnek majd, amiket még 2021 őszén fogalmaztak meg, és amikről azóta sem sikerült megegyezniük a kormánnyal. A követeléseket mindössze annyival egészítették ki, hogy azt kérik, helyezzék hatályon kívül a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, tavaly nyáron elfogadott törvényt, ami előírja, hogy a tanároknak a sztrájk alatt is kötelezően meg kelljen tartaniuk az óráik legalább ötven százalékát.
A szakszervezetek július előtt nem számítanak megegyezésre, főként azért, mert az új pedagógus státustörvényben meghatározott bér nem követi a diplomás átlagbér növekedését.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
