Indul az új tanév Afganisztánban: vajon visszatérhetnek a nők az oktatásba?

Március 21-én indul az új tanév Afganisztánban. A jótékonysági szervezetek szerint létfontosságú, hogy a lányok és nők minél hamarabb újra részesülhessenek az oktatásban.

  • Eduline

Megnőhet a szegénység, a gyermekházasságok száma és az erőszak is Afganisztánban, ha nem engedik vissza a lányokat az oktatásba - világított rá Olivier Franchi, a Save The Children nevű szervezet igazgatója.

Korábban már többször is beszámoltunk róla, hogy a tálibok 2021-es hatalomátvételét követően a hatodik osztály feletti lányokat és nőket kitiltották az oktatásból többek között kulturális viszonyokra, a vallásra, és a "nemek keveredésének" tiltására hivatkozva. Bár a tálib vezetés intézkedését az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett más muszlim országok, például Törökország, Szaúd-Arábia, Katar és még Irán vezetője is elítélte, hiszen az "iszlám is az oktatában való részvételre buzdít", a korlátozást egyelőre nem vonták vissza, így az Afganisztánban élő nők már több mint 18 hónapja nem részesülhetnek oktatásban

Az új tanév kezdetének alkalmából most a Save The Children jótékonysági szervezete hívta fel a figyelmet arra, miért fontos nem csak a nőknek, de az országnak és a társadalomnak is a lányok középiskolai és egyetemi oktatása.

„Minden egyes olyan nap, amikor a lányok nem járnak iskolába, elvesztegetett – nem csak nekik, hanem azoknak a közösségeknek is, akiknek égető szükségük van szakképzett orvosokra és tanárokra, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődése érdekében is" - emelte ki a szervezet vezetője. Franchi szerint létfontosságú, hogy az új tanév kezdetével a lányok is visszatérhessenek az oktatásba, a tanulmányaik megszakítása ugyanis végzetes lehet az ország és a társadalom fejlődésére nézve.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.