Hosszú levelet kapott Maruzsa Zoltán: a tanárok nem 80%-os értelmiségiek, a fizetésüket se így tervezzék

Az egyik legnagyobb tanári érdekképviselet szerit az új teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla.

  • Eduline

Véleményünk szerint a magyar köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozók nem 80%-os értelmiségiek, éppen ezért nem a felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80%-ra, hanem 100%-ára kell emelni az átlagilletményüket

- írja friss levelében Maruzs Zoltán államtitkárnak a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet szerint ehhez szükséges egy azonnali, látható béremelés, nem pedig a törvényben meghatározott, több évre eltolt, kismértékű emelés. A jelenlegi tervek szerint 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 %-át, 2024. évben 71,8%-át és 2025. évben 80%-át éri majd el a pedagógusok átlagfizetése.

Az érdekképviselet követeli, hogy az idei emelés a szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetményeket legalább 45 százalékkal emeljék, figyelembevéve az ennél jóval magasabb inflációt a mindennapi költségeket jelentő élelmiszerárak és rezsiköltségek tekintetében.

A PDSZ kiemeli, jelenleg a gyakornok fokozatban lévő tanárok ágazati szakmai pótlékkal együtt számított illetménye havi 391.248 forint. Ebből következik, hogy az "emelés" következtében mindössze 8.752 forinttal nőne az illetményük, ez viszont azért van így, mert 2023. január 1-jéig visszamenőleg az ő fizetésüket is a garantált bérminimumra kellett emelni az illetményüket és erre kapták a szakmai ágazati pótlékot, amelyet „alapbéresítenének”.

A szakszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett bérrendszer nem tartalmaz törvényben garantált előmenetelt. Szerintük például a munkaköri feladatokon túl vállalt többletfeladat nem lehet a bérmegállapítás szempontja - azt külön kell megfizetni.

Sőt kiemelik, a teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla. A PDSZ szerint nem felel meg a valóságnak az sem, hogy erről a pedagógusokat kérdőívben megkérdezte, valamint az sem, hogy egyes elemeket szakszervezeti felvetések alapján épített volna bele. A minisztérium egyébként pont a napokban osztotta meg, hogy egy hét alatt több mint 15 ezren töltötték ki a kérdőívet a tervezett változtatásokkal kapcsolatban, és a tanárok nagy része egyetért a változtatások bevezetésével.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.