Az egyik legnagyobb tanári érdekképviselet szerit az új teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla.
Véleményünk szerint a magyar köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozók nem 80%-os értelmiségiek, éppen ezért nem a felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80%-ra, hanem 100%-ára kell emelni az átlagilletményüket
- írja friss levelében Maruzs Zoltán államtitkárnak a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet szerint ehhez szükséges egy azonnali, látható béremelés, nem pedig a törvényben meghatározott, több évre eltolt, kismértékű emelés. A jelenlegi tervek szerint 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 %-át, 2024. évben 71,8%-át és 2025. évben 80%-át éri majd el a pedagógusok átlagfizetése.
Az érdekképviselet követeli, hogy az idei emelés a szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetményeket legalább 45 százalékkal emeljék, figyelembevéve az ennél jóval magasabb inflációt a mindennapi költségeket jelentő élelmiszerárak és rezsiköltségek tekintetében.
A PDSZ kiemeli, jelenleg a gyakornok fokozatban lévő tanárok ágazati szakmai pótlékkal együtt számított illetménye havi 391.248 forint. Ebből következik, hogy az "emelés" következtében mindössze 8.752 forinttal nőne az illetményük, ez viszont azért van így, mert 2023. január 1-jéig visszamenőleg az ő fizetésüket is a garantált bérminimumra kellett emelni az illetményüket és erre kapták a szakmai ágazati pótlékot, amelyet „alapbéresítenének”.
A szakszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett bérrendszer nem tartalmaz törvényben garantált előmenetelt. Szerintük például a munkaköri feladatokon túl vállalt többletfeladat nem lehet a bérmegállapítás szempontja - azt külön kell megfizetni.
Sőt kiemelik, a teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla. A PDSZ szerint nem felel meg a valóságnak az sem, hogy erről a pedagógusokat kérdőívben megkérdezte, valamint az sem, hogy egyes elemeket szakszervezeti felvetések alapján épített volna bele. A minisztérium egyébként pont a napokban osztotta meg, hogy egy hét alatt több mint 15 ezren töltötték ki a kérdőívet a tervezett változtatásokkal kapcsolatban, és a tanárok nagy része egyetért a változtatások bevezetésével.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
