Egy januári szombaton reggel tízkor tizenöt pedagógus gyűlt össze az Örkény Színház tanári műhelyében, hogy továbbképezzék magukat a dráma- és színházpedagógia terén A színház iskolája módszertani képzés résztvevőiként. Ezen a héten a The Black Rider című, decemberben bemutatott előadás (rendező: Polgár Csaba) köré szerveződött a foglalkozás.
„Most fáradtabbak vagytok, mint bármikor máskor, biztos a félévzárás miatt” – mondja Császári Viktória, a képzés egyik oktatója, amikor még csak gyülekeznek az otthonos előtérben a résztvevők, akiket kávéval várnak. A kicsit feszengő hangulat oldására Viktória egy „nulladik, nulladik játékkal” indítja a foglalkozást. Egy színházi világítással ellátott, stúdiószínház hangulatát keltő teremben körbeülnek a pedagógusok, bal oldalukon „ördögműhely” felirat szerepel a falon, míg a jobb oldalon „történetgyártó manufaktúra”. Olyan, kreativitást igénylő feladatokat kapnak, amelyekkel a diákjaikat is felkészíthetik majd egy-egy előadás megnézésére, illetve a színházlátogatást követő feldolgozó órák megtartására.
A frissen átadott Asbóth utcai ÖrkényKÖZ-ben, az Örkény Színház művészetközvetítő műhelyében dráma- és színházpedagógiai akkreditált képzést tartanak a tanároknak. „Tavaly tavasszal tudtuk elindítani az első tanfolyamot, az idei a második kör ” – mondta Hudáky Rita, az ÖrkényKÖZ munkatársa. Sok visszatérő résztvevőjük van, így idén két részből áll a képzés: egy 2-3 alkalmas alapképzésből az újaknak, a második szakasz pedig az előadásokhoz kötődő műhelymunka. Bár főleg magyartanárok és drámapedagógusok jelentkeznek hozzájuk, de osztályfőnököknek és nyelvtanároknak is ajánlják. Nem csak az oktatásban résztvevőknek lehet hasznos, idén például egy pszichológus is részt vesz a foglalkozásokon.
Mit adsz a türelmedért cserébe?
„Én a kitartást szereztem meg, és türelmet adtam cserébe” – az első játékban mindenkinek fel kellett írnia három tulajdonságot magáról, de ha megtetszett neki másé, akkor megpróbálhatta elcserélni. Volt, aki mindhárom tulajdonságától megvált, míg mások megtartották sajátjaikat. Érdekes volt, hogy ki melyik személyiségvonást tartotta többre: mi a fontosabb, a tolerancia vagy a következetesség, esetleg a függetlenség?
A következő feladatot Hudáky Rita moderálja. Hirtelen értelmet nyernek a falra tapasztott feliratok: két csoportra osztják a jelenlévőket, megalakul a történetgyártó manufaktúra és az ördögműhely. A manufaktúrában 20 perc alatt kell három történetet gyártani az Örkényben decemberben bemutatott The Black Rider című darab karaktereivel. Létrejön történet titkos légyottról, kényszerházasságról és vadászati kiállításról is. A műhelyben három ördögöt kell létrehozni, így születik meg a tudással kecsegtető Vanda, az alakváltó Aritmius/Aritmia és Luxy, a minden örömöt felajánló, visszautasíthatatlan ördög.
A későbbiekben összekeverednek a két gyár produktumai, és a résztvevőknek ki kell találniuk velük egy-egy színházi jelenetet, amelyet a két spontán megalakult társulat elő is ad. A csoportmunkák bemutatói közben érezhető, hogy mostanra jó közösség alakult ki.
Az ebédszünetben beszélgetünk egy tanárnővel, aki jelenleg nem tanít, de bevallotta, hogy valójában azért jár ide, mert ezeken az alkalmakon teljesen ki tud kapcsolódni és élvezi, hogy ilyen gondolatébresztő társaságban lehet.
Szobrocskáim, szobrocskáim változzatok tökös vadásszá
Ebéd után megkezdődik a darab feldolgozása: a résztvevőknek hat csoportban kell óratervet készíteniük különböző témákhoz kapcsolódóan, mint például a színmű nyelvezete, a maszkok, az előadás esztétikája és az abszurd mint tartalmi és formai szervezőelv. A prezentáló párosok ki is próbálhatják a kitalált feladataikat a többieken, hogy az időbeosztást és érdeklődést is felmérhessék. Így változnak tökös vadásszá, költővé vagy zenésszé, vásárolnak be a tulajdonságok piacán és végeznek el különböző asszociációs feladatokat. Ezt követően a kurzusvezetőktől és a többiektől visszajelzést is kapnak, megvitatják a véleményeket, így kész munkatervvel távozhatnak a foglalkozás végén.
Belefér a drámapedagógia a kerettantervbe?
A Nemzeti alaptantervet (NAT) rengeteg kritika éri, többek között azért, mert nagyon sok lexikális tudást követel meg, és feszített tempót vár el mind a tanároktól, mind pedig a diákok részéről. Így aztán jogos kérdés, hogy a jelenlegi NAT mellett mennyi terük van a tanároknak egyéb kreatív módszereket alkalmazni, illetve külön órát szentelni a színdarabok feldolgozására. Az egyik tanárnő azt mondja: arra van idejük, amire időt szánnak. Az ÖrkényKÖZ munkatársát is megkérdeztük, hogy egyetért-e ezzel.
„A kreatív gondolkodást igénylő módszerek tényleg időigényesek, de ahhoz, hogy a tanulási folyamat valóban hasznos, érvényes és izgalmas is legyen, meg kell találnunk az idejét, és az említett szűk keretekben megvalósítható formáját nemcsak a kreatív feladatoknak, hanem a kommunikációt fejlesztő, az együttműködést segítő és a kritikai gondolkodásra késztető elemeknek is. Tény, hogy mindezek megvalósítása egyre nehezebb, de ha pedagógusként értéknek gondolok valamit, és szeretném, hogy ennek az értéknek részesei legyenek a tanítványaim, akkor keresem a lehetőségeket, a tanórákon belül és kívül is, például délutáni szakkörök keretében, vagy iskolán kívüli programok formájában is” – mondja Császári Viktória.
Miért kell(ene) színházba járni?
Viktória szerint fontos lenne színházba vinni a diákokat: elsősorban, mert érzelmi és gondolati élményt nyújt, és nagyon sokfelől, sok érzékszervünkre hat egyszerre: beszéd, mozgás, látvány, zene, színészi játék kapcsolódik össze. Mindez, így együtt, az átéléshez, élményhez kapcsolódva segít megérteni valamit önmagunkról, a másik emberről, a világról. Ha diákokról beszélünk, akkor nagyon fontos szempont az is, hogy az előadás nézőjeként egyfajta távolságból, védett helyzetből láthatunk rá nehéz problémákra, hiszen nem velünk, hanem valaki mással történik, ugyanakkor a színházi élmény tanulságai a valóságos élethelyzeteinkre is hatnak. Minél jobban értjük a színház nyelvét, annál több örömöt találhatunk egy-egy előadásban, és ezt a nyelvet is tanulni kell, ugyanúgy, mint a képzőművészet, a zene vagy a szépirodalom megértéséhez szükséges jeleket. Ezért is tartjuk fontosnak az ÖrkényKÖZ Műhelyben, hogy sokféle területen, különböző formákon keresztül segítsük a színházhoz, előadásokhoz való kapcsolódást diákok és felnőttek számára egyaránt.
A színházba járás többnyire a felnőtt korosztály körében népszerű, az Örkény Színházban is több olyan előadás van, amelyek csak 14 vagy 16 éven felüli nézőknek ajánlottak, mint például a Jelenetek a bábuk életéből, a Kertész utcai Shaxpeare-mosó vagy a Lélek legszebb éjszakája, de azért kifejezetten gyerekeknek szánt darabjuk is van, mint A sötétben látó tündér.
Hudáky Rita elárulta, hogy színházpedagógiai szempontból jó lenne, ha az Örkény is több, kimondottan fiataloknak is való darabot tudna repertoáron tartani, hiszen ez segítene őket már kamaszkortól bevonzani a színházba.
„Az Örkény egy igényes prózai színház, ahol van kísérletező kedv is. A középiskolás nézőink jelentős része erős budapesti gimnáziumokból érkezik, és nem teljesen „kezdő” színházbajáró. Minden diákcsoportnak szívesen tartunk felkészítő foglalkozást, úgynevezett FLESS-t, hogy ráhangolódva, kíváncsisággal üljenek be az előadásra. Nagyon jó tapasztalataink vannak ezekkel a csoportokkal, azoktól is jó visszajelzéseket kapunk a színházi élményről, akiknél a tanár azt jelezte előzetesen, hogy nem voltak még együtt színházban. Az esetleg bizalmatlan diákok érdeklődését is igyekszünk felkelteni, és ez jót tesz a befogadásnak” – mesélte Rita.
Ha jó közeget talál el, akkor rengeteg pluszt tud adni a közös munkában, és a csoportdinamikához is hozzájárul egy színdarab megnézése – ezt már Kata, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium angol-magyar szakos tanára mondja, aki sokszor viszi az Örkénybe a diákjait, és a nyelvóráin is szeret különböző drámamódszereket kipróbálni, így egyértelmű volt számára, hogy jelentkezik a képzésre, amikor rátalált az interneten.
Szerinte az osztályfőnöktől is függ, hogy mennyire lelkesek a diákok, de ha ők időben elkezdik a színházra nevelést, akkor pár év után természetessé válik, hogy havonta-kéthavonta elmennek színházba, és akit jókor és jó darab talál el, azt beszippanthatja a közeg. Ő is azt tapasztalja, hogy nagyon sok témát egyszerűbben lehet feldolgozni az előadásokon keresztül, mintha csak az órákon kerülnének szóba.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
