Hány ponttal lehet bekerülni a gimnáziumok szóbeli felvételijére? Mutatjuk a friss ponthatárokat

Egyre több középiskola teszi közzé a szóbeli felvételi behívási ponthatárát. Ilyen limit persze nem minden gimnáziumban van - sok helyen egyáltalán nem tartanak szóbelit, máshol minden jelentkezőt meghallgatnak.

  • Eduline

A budapesti Szent Margit Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők közül azokat hívják be a szóbelire, akik a központi írásbeli felvételin a maximális 100 pontból (50 pont a magyar, 50 pont a matek) legalább 58 pontot megszereztek, és a matekteszten minimum 24 pontot gyűjtöttek. A nyolcadikosok közül azokat hívják be a szóbelire, akik a központi írásbeli felvételit összesen legalább 60 pontosra írták meg, és matekból legalább 22 pontot kaptak (a maximális 50-ből).

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium hat évfolyamos képzésén 82 pontnál húzták meg a szóbeli behívás ponthatárát – ezt a hozott pontok nélkül, a központi írásbeli felvételi eredményével kell elérni. „A 82 és 86 pont közötti tanulókat várjuk az általuk választott tantárgy szóbeli felvételijére. Akik legalább 87 pontot értek el, mentességet kapnak a tantárgyi szóbeli alól, és csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt” – írják.

A Jedlik Ányos Gimnázium nyolc évfolyamos képzésének szóbeli felvételi vizsgájára azokat a jelentkezőket várják, akik a központi írásbeli felvételin legalább 72 pontot gyűjtöttek.

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) hat évfolyamos képzésére 293 diák jelentkezett. Közülük 180 felvételiző hívnak be a szóbelire – azokat, akik legalább 116 pontot gyűjtöttek a központi írásbelin elért eredményükkel (maximum 100 pont) és az általános iskolai jegyeikkel (maximum 50 pont). A gimnázium oldalán azt is hozzátette, hogy a szóbelire behívott 180 diák közül végül 32 diákot vesznek fel. A 9. évfolyamos szóbeli felvételire a ponthatár 124 pont.

A XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 112 ponttól hívja be a jelentkezőket szóbelizni (központi írásbeli felvételi: maximum 100 pont, általános iskolai jegyek: maximum 50 pont).

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium szóbeli meghallgatására azokat a jelentkezőket hívják be, akik a maximális 150 pontból (tanulmányi eredmények: maximum 50 pont, központi írásbeli felvételi: maximum 100 pont) legalább 100 pontot elértek.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium már korábban közzétette, hogy a nyolc évfolyamos képzésre azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik a központi felvételi vizsgán a maximális 100 pontból legalább 75-öt szereztek meg.

Van, ahol az első 300 diákot hívják be szóbelizni

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Gimnázium oldalán azt írják, a szóbeli behívási ponthatárt csak akkor tudják majd meghatározni, ha az összes jelentkezési lapot megkapják, de az már most biztos, hogy az első 300 diákot várják majd a szóbeli felvételire.

A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium oldalán azt írják, a szóbelire behívott diákok számát a felvételi bizottságok kapacitása szabja meg, ez évek óta 800 körül van, vagyis ennyi diákot tudnak szóbeli fogadni. „Igyekszünk mindenkit meghallgatni, aki jelentkezésével megtiszteli a Petőfi Gimnáziumot. Ha kevesebb jelentkezőnk van, mint ahányat meg tudunk hallgatni, mindenki szóbelizhet. Erre azért kevés az esély, a jelentkezők száma évek óta jóval több, mint 800. Mindez összhangban a felvételi tájékoztatónkkal, amely szerint csak azokat nem hívjuk be, akik sajnos már akkora hátrányban vannak, amely a szóbeli felvételin nem hozható be” – magyarázzák.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.