Hány ponttal lehet bekerülni a gimnáziumok szóbeli felvételijére? Mutatjuk a friss ponthatárokat

Egyre több középiskola teszi közzé a szóbeli felvételi behívási ponthatárát. Ilyen limit persze nem minden gimnáziumban van - sok helyen egyáltalán nem tartanak szóbelit, máshol minden jelentkezőt meghallgatnak.

  • Eduline

A budapesti Szent Margit Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők közül azokat hívják be a szóbelire, akik a központi írásbeli felvételin a maximális 100 pontból (50 pont a magyar, 50 pont a matek) legalább 58 pontot megszereztek, és a matekteszten minimum 24 pontot gyűjtöttek. A nyolcadikosok közül azokat hívják be a szóbelire, akik a központi írásbeli felvételit összesen legalább 60 pontosra írták meg, és matekból legalább 22 pontot kaptak (a maximális 50-ből).

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium hat évfolyamos képzésén 82 pontnál húzták meg a szóbeli behívás ponthatárát – ezt a hozott pontok nélkül, a központi írásbeli felvételi eredményével kell elérni. „A 82 és 86 pont közötti tanulókat várjuk az általuk választott tantárgy szóbeli felvételijére. Akik legalább 87 pontot értek el, mentességet kapnak a tantárgyi szóbeli alól, és csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt” – írják.

A Jedlik Ányos Gimnázium nyolc évfolyamos képzésének szóbeli felvételi vizsgájára azokat a jelentkezőket várják, akik a központi írásbeli felvételin legalább 72 pontot gyűjtöttek.

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) hat évfolyamos képzésére 293 diák jelentkezett. Közülük 180 felvételiző hívnak be a szóbelire – azokat, akik legalább 116 pontot gyűjtöttek a központi írásbelin elért eredményükkel (maximum 100 pont) és az általános iskolai jegyeikkel (maximum 50 pont). A gimnázium oldalán azt is hozzátette, hogy a szóbelire behívott 180 diák közül végül 32 diákot vesznek fel. A 9. évfolyamos szóbeli felvételire a ponthatár 124 pont.

A XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 112 ponttól hívja be a jelentkezőket szóbelizni (központi írásbeli felvételi: maximum 100 pont, általános iskolai jegyek: maximum 50 pont).

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium szóbeli meghallgatására azokat a jelentkezőket hívják be, akik a maximális 150 pontból (tanulmányi eredmények: maximum 50 pont, központi írásbeli felvételi: maximum 100 pont) legalább 100 pontot elértek.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium már korábban közzétette, hogy a nyolc évfolyamos képzésre azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik a központi felvételi vizsgán a maximális 100 pontból legalább 75-öt szereztek meg.

Van, ahol az első 300 diákot hívják be szóbelizni

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Gimnázium oldalán azt írják, a szóbeli behívási ponthatárt csak akkor tudják majd meghatározni, ha az összes jelentkezési lapot megkapják, de az már most biztos, hogy az első 300 diákot várják majd a szóbeli felvételire.

A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium oldalán azt írják, a szóbelire behívott diákok számát a felvételi bizottságok kapacitása szabja meg, ez évek óta 800 körül van, vagyis ennyi diákot tudnak szóbeli fogadni. „Igyekszünk mindenkit meghallgatni, aki jelentkezésével megtiszteli a Petőfi Gimnáziumot. Ha kevesebb jelentkezőnk van, mint ahányat meg tudunk hallgatni, mindenki szóbelizhet. Erre azért kevés az esély, a jelentkezők száma évek óta jóval több, mint 800. Mindez összhangban a felvételi tájékoztatónkkal, amely szerint csak azokat nem hívjuk be, akik sajnos már akkora hátrányban vannak, amely a szóbeli felvételin nem hozható be” – magyarázzák.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.