A Veres Pálné Gimnázium tanárai közül is többen csatlakoztak az érettségi bojkotthoz

Az iskolából 28 pedagógus jelentette ki, hogy idén májusban nem vállalnak el önkéntes munkát az emelt szintű érettségikkel kapcsolatban.

  • Eduline

Ezzel a törvényes eszközzel kívánjuk jelezni, hogy a látszólagos csend ellenére a problémák megoldására továbbra sem kaptunk semmilyen konkrét, egyeztetésen alapuló választ”

- szúrta ki az tanárok nyilatkozatát a Telex Facebookon. Azaz a tanárok sem az emelt szintű írásbeli vizsgák javításában, sem az emelt szintű szóbeli bizottságok munkájában nem vesznek részt, és nem vállalnak elnöki feladatokat a középszintű érettségi vizsgákon.

Nem ők az elsők

Ahogy korábban megírtuk, a tatai Eötvös József Gimnázium 32 tanára után az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban is bejelentette 26 pedagógus, hogy nem vállalnak önkéntes feladatot az emelt szintű érettségik lebonyolításában. Hozzájuk csatlakoztak nemrég több szolnoki iskolából is tanárok, akik továbbra is a kilenc pontos követelésükhöz ragaszkodnak:

  1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
  2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
  3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
  4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
  5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
  6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
  7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
  8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
  9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.