Négy szolnoki iskola több mint hetven tanára csatlakozott az érettségi bojkottjához

Egyre több gimnáziumból csatlakoznak tanárok azokhoz, akik addig nem látnak el plusz feladatokat az emelt szintű érettségin, amíg a kormányzat nem foglalkozik a követeléseikkel.

  • Eduline

„Mi, a Szolnoki Széchenyi István Gimnázium 41, a Varga Katalin Gimnázium 22, a Verseghy Ferenc Gimnázium 15 és a Karcagi SZC Hámori András Technikum és Szakképző Iskola 1 pedagógusa kijelentjük, hogy mindaddig nem jelentkezünk érettségi vizsgaelnöki, illetve emelt szintű vizsgáztatói és/vagy javító szaktanári feladatokra, amíg a kormányzat a szülők, diákok és pedagógusok kilencpontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó” – írták a tanárok a Facebookon. A közös közleményt a hvg.hu szúrta ki.

Korábban már több száz tanár tagadta meg az érettségi körüli önkéntes munkát – a tatai Eötvös József Gimnázium, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és az ELTE Radnóti Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tantestületének egy része is megtagadja az ingyenes munkát az érettségi vizsgákon.

A pedagógusok többek között értékálló és versenyképes bérezést, szabad tankönyvválasztást, önálló oktatási minisztériumot, érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.