A romániai oktatási rendszer 350 ezer alkalmazottja számára követelt béremelést három országos szakszervezeti szövetség több száz képviselője szerdán Bukarestben.
Az érdekképviseletek küldöttei jelképes "sztrájkőrségbe" álltak a kormány székháza elé, és a tényleges munkabeszüntetést is kilátásba helyezték, ha a döntéshozók nem hajlandók a méltó bérezésért konkrét lépéseket tenni.
"Az alacsony fizetések miatt nagyon kevés fiatal választja a pedagógusi hivatást, az idősebb korosztály pedig amint lehet, nyugdíjba vonul. Az utóbbi években ahelyett, hogy csökkent volna, egyre csak növekszik a rendszerben a szakképzetlen pedagógusok száma" - ecsetelte a kialakult helyzetet az egyik pedagógus-szakszervezet közleménye.
Az ország valamennyi megyéjéből összesereglett több száz szakszervezeti képviselő azt is sérelmezte, hogy az iskolai kisegítő személyzet alapbére idén sem érte el a közalkalmazotti bértörvényben tavalyra előirányzott bérszintet, és még mindig nem haladja meg az 1800-2300 lejt (144 000 - 184 000 forint), ami az évi 16 százalékot meghaladó infláció közepette tovább növelte elszegényedésük mértékét.
A tüntetők "Ha minőséget akartok azt oktatában, adjatok minőségi béreket!", "Az ország jövője az osztálytermekben van", "A túlórapénzek kifizetését követeljük!" feliratú molinókat emeltek a magasba, és a közalkalmazotti bértörvény által előírt, de rendre elnapolt béremelések folyósítását sürgető rigmusokat skandáltak.
Romániában a közalkalmazotti bérek 56 százalékos lépcsőzetes emeléséről hozott törvényt 2017-ben az akkori szociáldemokrata kormánytöbbség. Az ebben előirányzott béremelésekre aztán mégsem volt költségvetési fedezet, ám nem a törvényt módosították, hanem az alkalmazását halasztották el.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
