Néhány gimnázium már nyilvánosságra hozta, hány ponttól hívják be a szóbeli felvételire a jelentkezőket.
A budapesti Teleki Blanka Gimnázium szóbelijére azokat a diákokat hívják be, akik legalább 100 pontot gyűjtöttek – a Telekiben a felvételizők maximum 200 pontot gyűjthetnek össze, ebből 50-et adnak a hozott pontok (összeadják a 7. év végi és a 8. félévi jegyet nyelvtanból, irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és matekból), 100-at a központi felvételi eredménye határoz meg, 50-et pedig a szóbeli.
Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolc évfolyamos képzésére azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik a központi írásbeli vizsgán legalább 75 pontot szereztek.A budapesti Babits Mihály Gimnáziumban a négyosztályos képzés valamennyi tagozatára azok jelentkezését várják, akik a központi írásbelin minimum 60 pontot szereztek. A nyolc évfolyamos képzéseken is ugyanez a szabály, ott azokra a negyedikesek jelentkezésére számítanak, akik a magyar- és a matekteszten összesen elérhető 100 pontból legalább 60-at gyűjtöttek.
Mi az a szóbeli behívási ponthatár?
A legnépszerűbb gimnáziumokban a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákokat hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elérnek egy – iskolánként, sőt olykor tagozatonként – eltérő ponthatárt. Van, ahol ezt azzal magyarázzák, hogy több száz diákot nem tudnak egyenként szóbeliztetni, máshol pedig azzal, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a ponthatár alatt teljesítő gyerekeknek csak felesleges stresszt jelent az újabb vizsga, a pontszámbeli különbségüket nem tudják majd behozni. Sok gimnáziumban azonban – túljelentkezés ide vagy oda – minden jelentkezőt behívnak szóbelizni.
Tavaly a Babits négy évfolyamos képzésének szóbelijén például azok vehettek részt, akik az írásbelin a maximális 100-ból legalább 55 pontot szereztek. A szintén budapesti Szent Margit Gimnáziumban tavaly 55 pont volt a behívási ponthatár (az ideit még nem tették közzé), az érdi Vörösmartyban pedig 77 ponttól várták a nyolcosztályos képzésre készülők jelentkezését.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
