Néhány gimnázium már nyilvánosságra hozta, hány ponttól hívják be a szóbeli felvételire a jelentkezőket.
A budapesti Teleki Blanka Gimnázium szóbelijére azokat a diákokat hívják be, akik legalább 100 pontot gyűjtöttek – a Telekiben a felvételizők maximum 200 pontot gyűjthetnek össze, ebből 50-et adnak a hozott pontok (összeadják a 7. év végi és a 8. félévi jegyet nyelvtanból, irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és matekból), 100-at a központi felvételi eredménye határoz meg, 50-et pedig a szóbeli.
Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolc évfolyamos képzésére azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik a központi írásbeli vizsgán legalább 75 pontot szereztek.
A budapesti Babits Mihály Gimnáziumban a négyosztályos képzés valamennyi tagozatára azok jelentkezését várják, akik a központi írásbelin minimum 60 pontot szereztek. A nyolc évfolyamos képzéseken is ugyanez a szabály, ott azokra a negyedikesek jelentkezésére számítanak, akik a magyar- és a matekteszten összesen elérhető 100 pontból legalább 60-at gyűjtöttek.
Mi az a szóbeli behívási ponthatár?
A legnépszerűbb gimnáziumokban a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákokat hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elérnek egy – iskolánként, sőt olykor tagozatonként – eltérő ponthatárt. Van, ahol ezt azzal magyarázzák, hogy több száz diákot nem tudnak egyenként szóbeliztetni, máshol pedig azzal, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a ponthatár alatt teljesítő gyerekeknek csak felesleges stresszt jelent az újabb vizsga, a pontszámbeli különbségüket nem tudják majd behozni. Sok gimnáziumban azonban – túljelentkezés ide vagy oda – minden jelentkezőt behívnak szóbelizni.
Tavaly a Babits négy évfolyamos képzésének szóbelijén például azok vehettek részt, akik az írásbelin a maximális 100-ból legalább 55 pontot szereztek. A szintén budapesti Szent Margit Gimnáziumban tavaly 55 pont volt a behívási ponthatár (az ideit még nem tették közzé), az érdi Vörösmartyban pedig 77 ponttól várták a nyolcosztályos képzésre készülők jelentkezését.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
