Néhány gimnázium már nyilvánosságra hozta, hány ponttól hívják be a szóbeli felvételire a jelentkezőket.
A budapesti Teleki Blanka Gimnázium szóbelijére azokat a diákokat hívják be, akik legalább 100 pontot gyűjtöttek – a Telekiben a felvételizők maximum 200 pontot gyűjthetnek össze, ebből 50-et adnak a hozott pontok (összeadják a 7. év végi és a 8. félévi jegyet nyelvtanból, irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és matekból), 100-at a központi felvételi eredménye határoz meg, 50-et pedig a szóbeli.
Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolc évfolyamos képzésére azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik a központi írásbeli vizsgán legalább 75 pontot szereztek.
A budapesti Babits Mihály Gimnáziumban a négyosztályos képzés valamennyi tagozatára azok jelentkezését várják, akik a központi írásbelin minimum 60 pontot szereztek. A nyolc évfolyamos képzéseken is ugyanez a szabály, ott azokra a negyedikesek jelentkezésére számítanak, akik a magyar- és a matekteszten összesen elérhető 100 pontból legalább 60-at gyűjtöttek.
Mi az a szóbeli behívási ponthatár?
A legnépszerűbb gimnáziumokban a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákokat hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elérnek egy – iskolánként, sőt olykor tagozatonként – eltérő ponthatárt. Van, ahol ezt azzal magyarázzák, hogy több száz diákot nem tudnak egyenként szóbeliztetni, máshol pedig azzal, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a ponthatár alatt teljesítő gyerekeknek csak felesleges stresszt jelent az újabb vizsga, a pontszámbeli különbségüket nem tudják majd behozni. Sok gimnáziumban azonban – túljelentkezés ide vagy oda – minden jelentkezőt behívnak szóbelizni.
Tavaly a Babits négy évfolyamos képzésének szóbelijén például azok vehettek részt, akik az írásbelin a maximális 100-ból legalább 55 pontot szereztek. A szintén budapesti Szent Margit Gimnáziumban tavaly 55 pont volt a behívási ponthatár (az ideit még nem tették közzé), az érdi Vörösmartyban pedig 77 ponttól várták a nyolcosztályos képzésre készülők jelentkezését.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
