Újabb eredmények a középiskolai központi felvételiről: hány pontot szereztek a diákok a Toldyban vagy a Babitsban?

Újabb gimnáziumok hozták nyilvánosságra a központi felvételi átlageredményeit – mutatjuk a számokat.

  • Eduline

A Veresegyházi Katolikus Gimnázium is közzétette az eredményeket: több mint 450-en vizsgáztak náluk, a nyolcadikosok matekból 21,1, magyarból 32,6 pontot, a hatodikosok matekból 29, magyarból 35,7 pontot szereztek. 

A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 diák írta meg a két tesztet. Az intézmény csak hat évfolyamos képzést indít, így csak hatodikosok vizsgáztak náluk – magyarból átlagosan 38,07, matekból 34,63 pontos átlageredménnyel. Az összesített átlag 72,7 pont lett.

A debreceni Ady Endre Gimnázium is részletes statisztikákat hozott nyilvánosságra: a hatosztályosok magyarból átlagosan 35,85, matekból 25,66 pontot gyűjtöttek – míg a nyolcadikosok magyarból 35,88, matekból pedig 24,54 pontot. A nyolcadikosok összesített átlagpontszáma így 60,42.

A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban hatodikosok és nyolcadikosok is felvételiztek. A hatodikosok magyarból átlagosan 36, matekból 27 pontot gyűjtöttek. A nyolcadikosok átlaga is ehhez hasonló: magyarból 37, matekból 26 pont.

Korábban már írtunk néhány gimnázium átlageredményeiről, cikkünket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna