Megvannak a középiskolai felvételi első eredményei: magyarból kiemelkedő pontszámok várhatók, de a matek tényleg nehéz volt

Két budapesti gimnázium is nyilvánosságra hozta, milyen átlageredményt értek el a központi középiskolai felvételin azok a diákok, akik náluk töltötték ki szombaton a magyar- és matektesztet.

  • Eduline

A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium már szombat délután közzétette az ott vizsgázók átlageredményeit – összesen 91 nyolcadikos írta meg náluk a két tesztet. Az átlageredmények alapján egyértelmű, hogy valóban jobban ment a magyar- a matekvizsgánál: magyarból átlagosan 37,66 pontot szereztek a diákok, matematikából pedig 28,81-et.

A Kőrösiben vizsgázók magyarból ennél jóval alacsonyabb pontszámot szereztek 2022-ben és 2021-ben is, de matekból is alacsonyabb volt az átlagpontszám tavaly.

A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) is közzétették az eredményeket. Azt írják, az AKG-ban írásbeliző hatodikosok eredménye az elmúlt tíz évben 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól, a nyolcadikosok pedig átlagosan 5-7 ponttal szereznek többet, mint az országos eredmény, „így elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra”.

„Az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok kijavított vizsgadolgozatainak eredményei alapján a tavalyihoz hasonló matematika és kiemelkedő magyar átlageredmények várhatóak országosan is a hetedikre és a kilencedikre jelentkezők eredményeiben” – emelik ki.

A hatodikosok matematikából 31,9 pontot, magyarból 35,9 pontot szereztek, a nyolcadikosok matekból 28,6, magyarból pedig 37,5 pontot gyűjtöttek.

A hatodikosok eredményeiről azt írják, a matekos pontszám majdnem 6 ponttal magasabb az elmúlt tíz év átlagánál, ez illeszkedik az utóbbi két tanév felvételi eredményeihez. „A magyarvizsga is az utóbbi évek eredményeihez hasonló, bár ilyen magas átlag csak egyszer volt az utóbbi tíz évben. 2021-től kezdve az a szándék sejthető, hogy a vizsgadolgozatok összeállítói a matematika dolgozatok nehézségét a magyarhoz akarják igazítani, hogy ne legyen akkora előnye a jó matekosoknak a jó magyarosokhoz képest. A kétféle dolgozat átlagai között az utóbbi években már csak 3-4 pontos a különbség, korábban gyakran volt 10 pont feletti különbség is, a magyar javára” – magyarázzák.

Hozzáteszik: a nyolcadikos diákok vizsgáinál hektikusabb a kétféle dolgozat közötti átlagpontszám különbségének alakulása, most éppen 9 pontos az eltérés, mivel kifejezetten magas a magyar  átlag, míg a matekátlag a szokásos, valamivel 30 pont alatti.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.