Megvannak a középiskolai felvételi első eredményei: magyarból kiemelkedő pontszámok várhatók, de a matek tényleg nehéz volt

Két budapesti gimnázium is nyilvánosságra hozta, milyen átlageredményt értek el a központi középiskolai felvételin azok a diákok, akik náluk töltötték ki szombaton a magyar- és matektesztet.

  • Eduline

A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium már szombat délután közzétette az ott vizsgázók átlageredményeit – összesen 91 nyolcadikos írta meg náluk a két tesztet. Az átlageredmények alapján egyértelmű, hogy valóban jobban ment a magyar- a matekvizsgánál: magyarból átlagosan 37,66 pontot szereztek a diákok, matematikából pedig 28,81-et.

A Kőrösiben vizsgázók magyarból ennél jóval alacsonyabb pontszámot szereztek 2022-ben és 2021-ben is, de matekból is alacsonyabb volt az átlagpontszám tavaly.

A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) is közzétették az eredményeket. Azt írják, az AKG-ban írásbeliző hatodikosok eredménye az elmúlt tíz évben 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól, a nyolcadikosok pedig átlagosan 5-7 ponttal szereznek többet, mint az országos eredmény, „így elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra”.

„Az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok kijavított vizsgadolgozatainak eredményei alapján a tavalyihoz hasonló matematika és kiemelkedő magyar átlageredmények várhatóak országosan is a hetedikre és a kilencedikre jelentkezők eredményeiben” – emelik ki.

A hatodikosok matematikából 31,9 pontot, magyarból 35,9 pontot szereztek, a nyolcadikosok matekból 28,6, magyarból pedig 37,5 pontot gyűjtöttek.

A hatodikosok eredményeiről azt írják, a matekos pontszám majdnem 6 ponttal magasabb az elmúlt tíz év átlagánál, ez illeszkedik az utóbbi két tanév felvételi eredményeihez. „A magyarvizsga is az utóbbi évek eredményeihez hasonló, bár ilyen magas átlag csak egyszer volt az utóbbi tíz évben. 2021-től kezdve az a szándék sejthető, hogy a vizsgadolgozatok összeállítói a matematika dolgozatok nehézségét a magyarhoz akarják igazítani, hogy ne legyen akkora előnye a jó matekosoknak a jó magyarosokhoz képest. A kétféle dolgozat átlagai között az utóbbi években már csak 3-4 pontos a különbség, korábban gyakran volt 10 pont feletti különbség is, a magyar javára” – magyarázzák.

Hozzáteszik: a nyolcadikos diákok vizsgáinál hektikusabb a kétféle dolgozat közötti átlagpontszám különbségének alakulása, most éppen 9 pontos az eltérés, mivel kifejezetten magas a magyar  átlag, míg a matekátlag a szokásos, valamivel 30 pont alatti.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.