Csúnyán elbukott a középiskolai felvételin a mesterséges intelligencia

Az amerikai OpenAI kutatólaboratórium által tavaly novemberben bemutatott ChatGPT összesen 32 pontot szerzett a százpontos magyar középiskolai felvételin.

  • Eduline

A Qubit „megoldatta” a mesterséges intelligenciával a nyolcadikos diákok tavalyi központi felvételi feladatsorát. A maximális pontszám magyarból és matekból is 50-50 szokott lenni. Tavaly a végzős általános iskolások magyarból átlagosan 30, matematikából pedig 22,6 pontot gyűjtöttek össze.

A ChatGPT ennél jóval alacsonyabb pontszámot hozott össze: magyarból 20-at, matekból 12-t szerzett – szintén a maximális 50-50-ből.

A lap azt írja, a mesterséges intelligencia jellemzően azoknál a feladatoknál akadt el, ahol képeket, táblázatokat, grafikonokat kellett volna értelmezni, más feladatoknál viszont meglepően ügyes volt, pedig nem magyar szövegeken tanították be a nyelvi modelljét. A Qubit kiemeli például, hogy az amerikai orvosi szakvizsgán a ChatGPT meglepően jó eredményt ért el.

A mesterséges intelligenciának például alaposan meggyűlt a baja azzal a feladattal, amely Lackfi János névötleteit kellett beazonosítani. Az ormányos füllencs az elefánt lenne, a pironkás nyurgaliba pedig a flamingó. A nyolc állatnév közül azonban csak kettőt sikerült beazonosítani, az ormányos füllencshez például krokodilt írt.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.