Csúnyán elbukott a középiskolai felvételin a mesterséges intelligencia

Az amerikai OpenAI kutatólaboratórium által tavaly novemberben bemutatott ChatGPT összesen 32 pontot szerzett a százpontos magyar középiskolai felvételin.

  • Eduline

A Qubit „megoldatta” a mesterséges intelligenciával a nyolcadikos diákok tavalyi központi felvételi feladatsorát. A maximális pontszám magyarból és matekból is 50-50 szokott lenni. Tavaly a végzős általános iskolások magyarból átlagosan 30, matematikából pedig 22,6 pontot gyűjtöttek össze.

A ChatGPT ennél jóval alacsonyabb pontszámot hozott össze: magyarból 20-at, matekból 12-t szerzett – szintén a maximális 50-50-ből.

A lap azt írja, a mesterséges intelligencia jellemzően azoknál a feladatoknál akadt el, ahol képeket, táblázatokat, grafikonokat kellett volna értelmezni, más feladatoknál viszont meglepően ügyes volt, pedig nem magyar szövegeken tanították be a nyelvi modelljét. A Qubit kiemeli például, hogy az amerikai orvosi szakvizsgán a ChatGPT meglepően jó eredményt ért el.

A mesterséges intelligenciának például alaposan meggyűlt a baja azzal a feladattal, amely Lackfi János névötleteit kellett beazonosítani. Az ormányos füllencs az elefánt lenne, a pironkás nyurgaliba pedig a flamingó. A nyolc állatnév közül azonban csak kettőt sikerült beazonosítani, az ormányos füllencshez például krokodilt írt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.