Érkeznek az első vélemények az idei középiskolai felvételi vizsgáról. Úgy tűnik, a magyar nyelvi feladatsort nem tartották nehéznek a nyolcadikosok, de a matekpéldák sokaknál kiverték a biztosítékot.
"A lányom a magyar után hívott, azt mondta, nem volt nehéz. Egyedül a közmondásos feladatot nem tudta megoldani"
"Az én gyerekem is azt üzente, hogy nem volt nehéz a nyolcadikos"
"Azt írta a vizsga után, hogy még a tavalyinál is könnyebb volt a magyaros feladatsor"
- írták szülők a különböző Facebook-csoportokban alig pár perccel azután, hogy véget ért a központi középiskolai felvételi első, magyar nyelvi része. A középiskolai felvételin egyébként is ez a feladatsor szokott jobban menni a nyolcadikosoknak, az országos átlageredmény tavaly magyarból 30, matematikából viszont csak 22,7 pont volt - a maximális 50-50-ből.
A legtöbb nyolcadikos egyébként évről évre a fogalmazástól tart a legjobban. A HVG Középiskola 2023-nak nyilatkozó szakember szerint ezt elsősorban azzal magyarázzák a gyerekek, hogy az iskolában kevés fogalmazást kell írniuk, azt is rendszerint kötelező olvasmányokról. A végzősök nagy részének idegen terep az érvelő fogalmazás műfaja, a hatodikosoknak pedig sokszor az elbeszélő és leíró műfaj is nehézséget okoz. Idén egyébként a múzeumok létjogosultságáról kellett fogalmazást írniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek.
Idén is a matek a mumus?
A matematikatesztet már jóval nehezebbnek tartották a nyolcadikosok. Az egyik szülői csoportban arra a kérdésre, hogy "A matekot mindenki nehéznek találta?" több tucat "igen" válasz érkezett. Van, aki azt is hozzátette, hogy a lánya évek óta matematikatagozatra készül, de a geometriai feladattal nem boldogult, így most azzal számol, hogy a rég kinézett gimnáziumba nem fog bekerülni. Egy másik szülő arról számolt be, náluk sírás lett a matektesztből.
Kétszer 45 perc
Több mint 71 ezer magyar diák jelentkezett a szombat délelőtti központi írásbeli felvételire, amely mindkét tárgyból tíz-tíz feladatból áll, ezek megoldására összesen 45-45 percet kaptak az általános iskolások.
A vizsga nehéz - a maximális 100 pontból tavaly átlagosan 52,5 pontot szereztek a nyolcadikosok, míg a hatodikosok átlageredménye 62,7, a negyedikeseké pedig 70,4 pont volt -, a feladatok ugyanis nem olyan típusúak, amelyek gyakran előfordulnak az órákon. A tárgyi tudás helyett sokkal inkább az (elvileg) megszerzett kompetenciákat, készségeket méri.
A 2023-as középiskolai felvételi vizsgáról itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
