Érkeznek az első vélemények az idei középiskolai felvételi vizsgáról. Úgy tűnik, a magyar nyelvi feladatsort nem tartották nehéznek a nyolcadikosok, de a matekpéldák sokaknál kiverték a biztosítékot.
"A lányom a magyar után hívott, azt mondta, nem volt nehéz. Egyedül a közmondásos feladatot nem tudta megoldani"
"Az én gyerekem is azt üzente, hogy nem volt nehéz a nyolcadikos"
"Azt írta a vizsga után, hogy még a tavalyinál is könnyebb volt a magyaros feladatsor"
- írták szülők a különböző Facebook-csoportokban alig pár perccel azután, hogy véget ért a központi középiskolai felvételi első, magyar nyelvi része. A középiskolai felvételin egyébként is ez a feladatsor szokott jobban menni a nyolcadikosoknak, az országos átlageredmény tavaly magyarból 30, matematikából viszont csak 22,7 pont volt - a maximális 50-50-ből.
A legtöbb nyolcadikos egyébként évről évre a fogalmazástól tart a legjobban. A HVG Középiskola 2023-nak nyilatkozó szakember szerint ezt elsősorban azzal magyarázzák a gyerekek, hogy az iskolában kevés fogalmazást kell írniuk, azt is rendszerint kötelező olvasmányokról. A végzősök nagy részének idegen terep az érvelő fogalmazás műfaja, a hatodikosoknak pedig sokszor az elbeszélő és leíró műfaj is nehézséget okoz. Idén egyébként a múzeumok létjogosultságáról kellett fogalmazást írniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek.
Idén is a matek a mumus?
A matematikatesztet már jóval nehezebbnek tartották a nyolcadikosok. Az egyik szülői csoportban arra a kérdésre, hogy "A matekot mindenki nehéznek találta?" több tucat "igen" válasz érkezett. Van, aki azt is hozzátette, hogy a lánya évek óta matematikatagozatra készül, de a geometriai feladattal nem boldogult, így most azzal számol, hogy a rég kinézett gimnáziumba nem fog bekerülni. Egy másik szülő arról számolt be, náluk sírás lett a matektesztből.
Kétszer 45 perc
Több mint 71 ezer magyar diák jelentkezett a szombat délelőtti központi írásbeli felvételire, amely mindkét tárgyból tíz-tíz feladatból áll, ezek megoldására összesen 45-45 percet kaptak az általános iskolások.
A vizsga nehéz - a maximális 100 pontból tavaly átlagosan 52,5 pontot szereztek a nyolcadikosok, míg a hatodikosok átlageredménye 62,7, a negyedikeseké pedig 70,4 pont volt -, a feladatok ugyanis nem olyan típusúak, amelyek gyakran előfordulnak az órákon. A tárgyi tudás helyett sokkal inkább az (elvileg) megszerzett kompetenciákat, készségeket méri.
A 2023-as középiskolai felvételi vizsgáról itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
