Érkeznek az első vélemények az idei középiskolai felvételi vizsgáról. Úgy tűnik, a magyar nyelvi feladatsort nem tartották nehéznek a nyolcadikosok, de a matekpéldák sokaknál kiverték a biztosítékot.
"A lányom a magyar után hívott, azt mondta, nem volt nehéz. Egyedül a közmondásos feladatot nem tudta megoldani"
"Az én gyerekem is azt üzente, hogy nem volt nehéz a nyolcadikos"
"Azt írta a vizsga után, hogy még a tavalyinál is könnyebb volt a magyaros feladatsor"
- írták szülők a különböző Facebook-csoportokban alig pár perccel azután, hogy véget ért a központi középiskolai felvételi első, magyar nyelvi része. A középiskolai felvételin egyébként is ez a feladatsor szokott jobban menni a nyolcadikosoknak, az országos átlageredmény tavaly magyarból 30, matematikából viszont csak 22,7 pont volt - a maximális 50-50-ből.
A legtöbb nyolcadikos egyébként évről évre a fogalmazástól tart a legjobban. A HVG Középiskola 2023-nak nyilatkozó szakember szerint ezt elsősorban azzal magyarázzák a gyerekek, hogy az iskolában kevés fogalmazást kell írniuk, azt is rendszerint kötelező olvasmányokról. A végzősök nagy részének idegen terep az érvelő fogalmazás műfaja, a hatodikosoknak pedig sokszor az elbeszélő és leíró műfaj is nehézséget okoz. Idén egyébként a múzeumok létjogosultságáról kellett fogalmazást írniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek.
Idén is a matek a mumus?
A matematikatesztet már jóval nehezebbnek tartották a nyolcadikosok. Az egyik szülői csoportban arra a kérdésre, hogy "A matekot mindenki nehéznek találta?" több tucat "igen" válasz érkezett. Van, aki azt is hozzátette, hogy a lánya évek óta matematikatagozatra készül, de a geometriai feladattal nem boldogult, így most azzal számol, hogy a rég kinézett gimnáziumba nem fog bekerülni. Egy másik szülő arról számolt be, náluk sírás lett a matektesztből.
Kétszer 45 perc
Több mint 71 ezer magyar diák jelentkezett a szombat délelőtti központi írásbeli felvételire, amely mindkét tárgyból tíz-tíz feladatból áll, ezek megoldására összesen 45-45 percet kaptak az általános iskolások.
A vizsga nehéz - a maximális 100 pontból tavaly átlagosan 52,5 pontot szereztek a nyolcadikosok, míg a hatodikosok átlageredménye 62,7, a negyedikeseké pedig 70,4 pont volt -, a feladatok ugyanis nem olyan típusúak, amelyek gyakran előfordulnak az órákon. A tárgyi tudás helyett sokkal inkább az (elvileg) megszerzett kompetenciákat, készségeket méri.
A 2023-as középiskolai felvételi vizsgáról itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat:
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
