Újabb két tanár mondott fel: nem szerettek volna pályaelhagyóvá válni, de úgy érzik, nem hagytak nekik más lehetőséget

A budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium két pedagógusa is a felmondás mellett döntött. Februárban tanítanak utoljára.

  • Eduline

Újabb két budapesti tanár, ezúttal a 11. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai mondtak fel az oktatási rendszer problémáira hivatkozva – számolt be róla a Magyar Hang.

Gábor Judit és Mihályi Fruzsina, az intézmény angol, magyar és történelem szakos pedagógusai Facebook-posztban tették közzé a döntésüket péntek délután.

Egy év küzdelem után úgy látjuk, a közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondásunk az egyetlen helyes válasz, mely az oktatási rendszer ellen elkövetett ámokfutásra adható

– írják.

Mi, Gábor Judit és Mihályi Fruzsina, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium angol, magyar és történelem...

Posted by Fruzsi Mihályi on Friday, January 13, 2023

Elmondásuk szerint 2022 januárjában csatlakoztak először az országos pedagógussztrájkhoz, azóta pedig minden akcióban részt vettek, hiszen remélték, hogy ezek segíthetik „egy olyan élhetőbb oktatási rendszer létrejöttét, melyben diák, tanár és szülő egyaránt boldog és elégedett lehet.”

Mivel azonban az akciók eddig nem hoztak látható eredményeket, az érintett pedagógusok a felmondást látják az egyetlen megmaradt lehetőségnek, így 2023 februárjában befejezik a munkájukat a 11. kerületi iskolában.

Nehéz szívvel hoztuk meg a döntést, melyről az utolsó pillanatig reméltük, hogy nem kell meghoznunk. Nem szerettünk volna pályaelhagyókká válni, mégsem hagytak nekünk más lehetőséget

– zárják a bejegyzésüket.

Sorozatos lemondások?

Nem ők az egyetlenek, akik a pályaelhagyás mellett döntöttek az elmúlt hónapokban. A tanártüntetéseken rendszeresen felszólaló Sinkó Edit felmondásáról korábban már mi is beszámoltunk, de a Pintér Sándorral és Maruzsa Zoltánnal folytatott decemberi konzultációt követően az Eötvös József Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógusai között is voltak, akik a pályaelhagyás mellett döntöttek.

Szintén decemberben, az elsők között mondott fel Hegyi Norbert, a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola magyartanára is, aki a polgári engedetlenségi akciója után fenyegető levelet is kapott a Soproni Tankerületi Központtól.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.