Több ezer tanár tüntetett Lisszabonban, magasabb fizetést követelnek

Magyarország és Skócia után a portugál tanárok is beálltak a sorba; magasabb béreket, jobb munkakörülményeket és az oktatási miniszter lemondását is követelik.

  • Eduline

December eleje óta sztrájkolnak, szombaton pedig utcára is vonultak a pedagógusok Portugáliában – számolt be róla a Reuters.

A hírügynökség értesülései szerint szomat délután több tízezer pedagógus és iskolai dolgozó vonult Lisszabon utcáira, hogy magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követeljenek.

Az elmúlt évek legnagyobb, de békés demonstrációját a Union of All Education Professionals (STOP) szakszervezet szervezte, amely többek között az ország oktatási minisztere, Joao Costa lemondását követeli.

Méltányos fizetést érdemlünk, mert egész életünkben dolgoztunk, sosem voltunk korruptak és sosem loptunk, ellentétben azzal a rossz példával, ami a politikusoktól ered

– nyilatkozta egy 62 éves történelemtanár.

A fizetési rendszer szerint a pályakezdő tanárok Portugáliában havonta 1100 eurót, átszámítva körülbelül 440 ezer forintot keresnek, de az évek óta tanító, nyugdíj felé közeledő pedagógusok bére sem éri el a 2000 eurót.

„Jó lenne, ha a demonstrációt nézve a miniszterek alaposan átgondolnák a következő lépésüket, mert következményeket és komoly intézkedéseket akarunk” – tette hozzá egy matematikatanár, Aitor Matos.

A tüntetők között voltak, akik feketét viseltek, hogy így „gyászolják” a közoktatást, mások pedig arról számoltak be, hogy folyton olyan tankerületekbe helyezik őket, amelyek messze vannak az otthonuktól, az utazás miatt pedig veszítenek az amúgy is alacsony béreikből.

Tisztelniük kell minket. Meg kell adniuk nekünk, ami jogosan a miénk, és nem vehetik el azt a keveset is, amink van

– mondta a Reuters újságíróinak Lucinda Lopes, egy 52 éves gyógypedagógus.

*Képünk illusztráció

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.